144898. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus befogókészülék szerszámgépekhez

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.898. SZÁM 49. c. 1-18. OSZTÁLY — ME—212. ALAPSZÁM Pneumatikus befogókészülék szerszámgépekhez A Magyar Állam, mint a feltaláló Meleghegyi József budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1954. március 30. Automata és félautomata gépeknél általában használnak mechanikus, hidraulikus és pneu­matikus befogókészülékeket. A mechanikus be­fogókészülékek igen bonyolult szerkezetűek. A hidraulikus megoldásoknál a tömítések nem kielégítőek, ezért működésüknél sokszor zava­rok állnak elő. Az eddigi pneumatikus befogó­készülékek amennyiben az energiaszolgáltatás­ban üzemzavar nem következik be, úgy álta­lában megbízhatóan működnek. A pneumatikus és hidraulikus befogókészülékek eddigi megol­dásainál a döntő hiba az volt, hogy energia hozzávezetés megszűnésekor a befogott mun­kadarabot kiejtik, mert a befogófejben az ösz­szorító erő megszűnik. A találmány célja olyan üzembiztos pneuma­tikus befogókészülék előállítása, amely az ener­gia hozzávezetés megszűnése esetén sem ejti ki a munkadarabot, hanem azt továbbra is meg­bízhatóan szorítja és csak külön beavatkozás eszközlése esetén engedi el. A találmány lénye­ge, olyan pneumatikus befogókészülék, amely­nek a dugattyúja egy perselyre van erősítve. Ez a persely össze van kapcsolva a főorsóra szerelt belül kúposán bővülő és szűkülő házzal, ezáltal a dugattyú a házat hosszirányban előre­hátra mozgatja, illetve vezérli. A kúpos házbán elfordítható háromkarú csillagkapcsoló van, amely elfordulása által a munkadarab befogását végző kúpos perselyt vezérli. A találmány előnye, hogy az energia hozzá­vezetés meghibásodása, illetőleg annak meg­szűnése esetében a befogott munkadarab nem lazul ki, így a forgácsolás folytatható a dolgozó veszélyeztetése nélkül. A munkadarab szorítása és lazítása egy kézikapcsolóval egész kis erővel kb. 3 másodperc alatt történik. A folyamatos szorítás pedig gépi úton pneumatikus erővel jön létre. A találámány szerinti befogókészülék egy ki­viteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük: A rajz a befogókészülék hosszirányú kereszt­metszetét ábrázolja. A folytonos nyíllal jelzett irányból a hat atmoszférás levegőt az —a— dugattyútérbe bevezetjük. Az —1— dugattyú a nyomás hatására a —b— dugattyútér felé indul és magával viszi a —2— hüvelyt. A —2— hüvelyre felerősített —3— golyóscsapágy átvi­szi az erőt —4— perselyre, amelyhez az —5— csavarokon keresztül a —6— szorítópersely van erősítve. A szorítópersely 3 helyen egy­mástól 120°-ra fel van hasítva. A felhasított nyelvek középpontjában helyezkednek el a —9— hüvelyben csapágyazott —8— háromkarú csillagok. A •—-9— hüvely a —10— főorsóra van menetesen felerősítve és egy ellenanyával biztosítva. Amikor a hátrafelé induló —1— dugattyú a —2, 3, 4, 5, 6— kapcsolt alkatré­szeket magával viszi, ezáltal a —6— szorító­persely, a dugattyútér felé csúszva a —7— ve­zetőgyűrűvel a —8— jelű csillagot elfordulásra kényszeríti, ugyanis a —8— csillag a szorító­persely falán az orsóház felé legördülve, a —9— hüvelyen levő csap körül elfordul. Ezáltal a —11— húzóhüvelyt hátrafelé mozgásra kény­szeríti és a szorítóhelyzetbe viszi. A szorító­helyzetben a csillag önzáró, mert a tokmány nyitására törekedő erő a csillag karján keresz­tül egy vízszintes felületre merőlegesen hat. Ebben az állásban a —3— csapágy, mely a szorítás és nyitás ideje alatt az axiális erőt is kénytelen továbbítani, most az axiális erőtől tehermentesül. A mechanizmus beállítása szereléskor a —9— hüvely főorsóra való felcsavarással történik. Ezután a —13— konzolon levő csavarokat húz­zák meg. A mechanizmus a konzol megfelelően kiképzett felületén az orsóház falára merőleges irányban vezetve van. A —14— vezetőcsapok biztosítják, hogy a forgó főorsóhoz és a közvetve hozzákapcsolt —8— jelű szorítócsillaghoz képest a —6— szorítópersely meg ne csúszhasson. A —7— vezetőgyűrűn — ennek megfelelően — hornyok vannak. A levegő bevezetése a hengertérbe egy álta­lánosan ismert tolattyú segítségével eszközöl­hető, tehát amikor a jobboldali hengertérbe vezetjük a levegőt, a baloldali hengertér lég­járatának nyílása nyitva van. Természetesen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom