144893. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású folyadékmanométeres pneumatikus mérőműszer

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.893. SZÁM 42. b. 17—26. OSZTÁLY - GE-197. ALAPSZÁM Nagynyomású folyadékmanométeres pneumatikus mérőműszer A Magyar Állam, mint a feltaláló Gedeon József mérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1955. január 15. A pneumatikus hosszmérőműszerek működése azon a törvényszerűségen alapul, hogy egy állandó túlnyomású térből a levegőt két sorbakapcsolt fúvókán át engedjük ki a szabadba, a két fúvóka közti térben a nyomás a két fúvóka keresztmetszete arányának egy értékű függvénye. Az első fúvóka — az ún. fejfúvöka vagy előtétfúvóka — egy-egy méréssorozatnál állandó nyílású. A második fúvókát a műszerhez általában hajlékony csövön át csatlakozó, a mérendő tárgy szerint kialakított mérőfej és a mérendő tárgy fala közötti légrés alkotja. A második fúvóka áramlási keresztmetszete tehát a mérendő tárgy nagyságától függ. A műszer kalibrálása után tehát a közbeeső tér nyomása a vizsgált méret mértékének tekinthető. A legrégibb ilyen készüléknél (pl. Solex, Aeromess) az; állandó nyomást egy vízoszlop magasságával szabályozták és a nyomás leolvasása folyadékmanométeren történt. A folyadékmanométer könnyen leolvasható és elektromos, jelző és kapcsolóberendezések használata is lehetséges. Hátrányai azonban: a kis nyolmas. miatt (500 v. o.- mm) aránylag lusta; piszokra, olajra érzékeny; a nullpont és a nagyítás nem állítható; a skálája csak egy rövid szakaszon tekinthető lineárisnak. Ezért a mérőfejek és skálalécek készítése nehéz. Nagyobb nyomással dolgoznak a mechanikus nyomásszabályzóval és mechanikus manométerrel megoldott típusok. Hátrányuk azonban, hogy a mechanikus manometer pontossága idővel megromolhat, Hosszabb méréssorozatoknál vagy többmérőhelyes berendezéseknél a leolvasás körskála mentén kedvezőtlenebb, mint egyenes skála mentén. A manométeres műszerekhez! hasonló elven működő levegőmutatós, kúpos csöves nagynyomású műszerek (rotaméterek) legújabb változataikban közvetlen leolvasásra jól beváltak. Az előző két csoporttal szemben viszont hátrányuk, hogy elektromos jelző vagy kapcsolóberendezéssel nem kombinálhatók. A felsorolt típusok hátrányait a találmány értelmében úgy küszöbölhetjük ki, hogy: a) a méréshez nagynyomású, mechanikus nyomásszabályzóval adagolt levegőt használunk. A műszer ezért olajos, piszkos felületekre nem kényes és a mérőnyomás szabályozható. b) A leolvasás folyadékmanométeren történik, tehát pontos, kényelmes és elektromossággal is kapcsolható. , c) A nagy mérőnyomás és a folyadékmanométer kombinációját a műszer differenciálkapcsolása teszi lehetővé. A levegő útja ugyanis a nyomásszabályzó után kettéágazik. A nyomótérből két előtétfűvóka egy-egy közbülső térbe vezet. Az egyik közbülső térből a levegő a mérőfejbe, annak fúvókája és a mérendő tárgy fala közötti résen át pedig a szabadba kerül. A másik közbülső térből a levegő egy szabályozható szelepen át kerül a szabadba. A folyadékos, differenciálmanométer a két közbülső tér nyomásának különbségét mutatja. Ezáltal nagy nyomással, teljesen a: nyomásesési görbe középső, egyenes szakaszán dolgozhatunk. A találmány egy kiviteli alakját vázlatosan a rajzmelléklet ábrázolja. Lényeges része az 5 nyomótér ill. elosztókamra, amelybe a csatlakozó csővezetéken át állandó nyomású levegő áramlik be. A levegőáram itt kettéágazik és a 6 ill. 7 kalibrált nyílásokon át a 8 ill. 9 közbülső terekbe jut. A levegő a 8 térből a szabályozható tű vagy membrános szelepen át a szabadba, a 9 térből pedig a 11 csővezetéken át a 12 mérőfejbe áramlik. A mérőfejből a mérőfúvó'ka és a. 13 tárgy közti x vastagságú résen át áramlik a szabadba. Azi x rés vastagság adott mérőfejnél a tárgy magassági méretétől függ. A 8 és 9 közbülső tér a 14 folyadékmanométer egy-egy szárával áll kapcsolatban. A folyadék kifutását a manométercsőből megfelelő szerkezetekkel meg lehet gátolni A méréshez szükséges levegőt a készülékbe bebocsátás előtt meg kell tisztítani és nyomását pontosan a kívánt, értékre kell beállítani. Ebből a célból a készülék elé egy vagy több szűrőt és egy vagy több nyo(másszabályzót (az ábrán 1 és 3 ill. 2 és 4) kell beiktatni. Ezek elhelyezésé a műszerházban vagy külön dobozban is lehetséges. A műszerrel a mérés a 10 nullpont-állító