144865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háncsrostok, főleg kenderrostok mikrobiológiai feltárására aerob áztatás útján

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.865. SZÁM 29. b. OSZTÁLY - HÖ-479. ALAPSZÁM Eljárás hánesrostok, főleg kenderrostok mikrobiológiai feltárására aerob áztatás útján A Magyar Állam, mint a bejelentők: dr. Holló János műegyetemi tanár, dr. Görög Jenő műe­gyetemi docens, Papházy Elek vállalati főmérnök, Pados Ferenc miniszteri műszaki osztályve­zető, Beck Tamás miniszteri mérnök és Bragyova Imre miniszteri mérnök, budapesti lakosok jog­utódja. A bejelentés napja: 1957. április 26. A találmány eljárásra vonatkozik háncsrostok, főleg kenderrostok mikrobiológiai feltárására aerob áztatás útján. A találmány célja ennek az eljárásnak továbbfejlesztése, elsősorban az áztatási idő megrövidítése, ami egyúttal az áz­tatási kapacitás növelését jelenti. Az aerob áztatási eljárásnál az aerob bakté­riumok fennmaradásához szükséges oxigént az áztató víznek az áztatás alatti szellőztetésével biztosítják, ami tudvalevőleg vagy levegő befú­vásával, vagy az áztatandó kévék időnkénti ki­emelésével történik. Az aerob eljárás előnye az anaerob, azaz le­vegőt nem igénylő áztatással szemben, hogy áztatáskor sav nem fejlődik és így kellemetlen szag nem érezhető, továbbá, hogy a mikrobák fejlődése és anyagcseréje sokkal intenzívebb, mint az anaerob áztatásnál. Az irodalomban lennel kapcsolatban ismerte­tett Rossi-féle eljárásnál a 30°-os áztató vizet Bac. Comesil—Rossi kultúrával oltják be és a kezelés alatt a medence alján elhelyezett csö­vekből állandóan levegőt nyomnak az áztató vízbe. Kenderrel kapcsolatban aerob és anaerob áz­tatással paralel végzett kísérleteink folyamán meglepő módon kitűnt, hogy a baeillus-kultú­rával való beoltás és az áztató víznek felmele­gítése mellőzhető, és hogy az áztatási idő akkor is lényegesen megrövidül, ha természetes mik­roflórával dolgozunk. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy az áztatandó kenderrost egész mennyiségét el­borító, légbeáramoltatással szellőztetett áztató­vízben természetes mikroflórával dolgozunk. A találmány szerint eljárásunkat továbbfej­lesztve, javasoljuk oxigén bevitelén kívül, a pektinbontó mikrobák fejlődéséhez, illetve a legnagyobb fokú pektinbontó hatás eléréséhez szükséges tényezőknek az áztató vízbe adását. E célból a pektinbontók szaporodásához, illet­ve működéséhez elengedhetetlen, de sem az áz­tató vízben nem található, sem a kóróból ki nem oldódó tápanyagoknak az áztató vízbe adagolá­sát javasoljuk, mely anyagok a kóron eredeti­leg jelenlevő mikroflórából az áztatás folyamán kifejlődő pektinbontó, természetes mikroflóra hatását támogatják. Ennek megfelelően, amint azt félipari és ipari méretű kísérleteink' igazoltaik, a kender ázta­tási ideje az: anaerob áztatási időhöz képest 30—40%-kal megrövidül és ennek megfelelően a kenderázitatási kapacitás hasonló arányban növekszik. Ez a népgazdaság szempontjából rendkívül fontos, mert az országban rendelke­zésre álló áztatási kapacitás még a belföldi ter­melés kielégítésére sem elegendő. A kapacitás emelésére drága új áztató be­rendezéseket kellene építeni. Ennek elkerülé­sét teszi lehetővé a találmány, mely a hazai, bármily rendszerű áztatóberendezéseknek cse­kély költséget igénylő átalakításával és a ta­lálmány szerinti technológia alkalmazásával az áztatási kapacitást a fent számszerűen megadott mértékben növeli. A találmány szerinti eljárásnak további elő­nyei: a) Az eljárás szerint áztatott kóró túlázott­ságra nem érzékeny. b) Az áztató víz az eddiginél kisebb mérték­ben vagy egyáltalában nem szorul derítésre. c) Az oxidációs folyamat következtében az áztató víz hőmérséklete kedvezően emelkedik. d) Az áztató víz felületén keletkező habréteg szigetelőként hat, mely különösen nyílt áztató medencéknél meggátolja a víz visszahűtését. A baktériumtápanyagok minősége és mennyi­sége az áztató víz természetétől és a rostnö­vényből kioldható anyagok összetételétől függ. Tápanyagokként figyelembe jönnek: kalcium­sók, foszfátok, ammonsók, kálisók, zinksók és nyomelemeket, pl. mangánt tartalmazó sók. Az áztatási idő további megrövidítésére a ta­lálmány a már egyszer használt áztató víz bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom