144851. lajstromszámú szabadalom • Többhőértékú gyujtógyertya
Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.851. SZÁM 46. c3 . 22-62. OSZTÁLY - SI-623. ALAPSZÁM Többértékű gyújtógyertya A Magyar Állam, mint a bejelentő Szilágyi István főmérnök, Balogh Ferenc és Köröspataki Kiss Sándor budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. október 12. Ismeretes tény, hogy az általában használt különböző gyújtógyertyatípusok a különböző motorokban igen szűk hőértéktartományon belül használhatók:. Minden, egymástól lényegesen eltérő motorban más és más hőértékű gyertyát kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a gyártó üzemnek saját gyártási programján belül számos- típust kell előállítani és raktáron tartani — ami az. előállítási költségeket is növeli — azonkívül megyan az a hátránya is, hogy egy adott motorban az; előírt gyertya alkalmazása mellett is előfordul, hogy erőltetett üzemnél vagy egészen alacsony fordulatszámnál a gyertya nem gyújt üzembiztosan és üzemanyagfogyasztást, valamint a motor rongálódását idézi elő. A fenti hibák kiküszöbölése érdekében a találmány szerinti ún. „többhőértékű gyújtógyertyát fejlesztettük: ki, mely azt jelenti, hogy a gyertyák kisfordulatszámú és nagyfordulatszámú, melegen és hidegen futó motorokban, erőltetett és lassú járatban bizonyos határok között egyaránt jól használhatók, tehát lényegesen több hőértéktartományt hidalnak át, mint az eddig ismert gyújtógyertyák. Pl. egy típusú, gyújtógyertyával az eddigi 45, 95, 125, 145 és 175-ös hőértékjelzésű gyertyákat pótolni tudjuk, Ennek az; a magyarázata, hogy a különböző konstrukciójú motorok adataiból függően a gyújtógyertya anyagát úgy kell megválasztani és méreteit meghatározni, hogy sem az elektródák, sem a robbanóéterrel érintkező szigetelő úgynevezett hőértékcsúcsa egy bizonyos kritikus hőfokon túl (850 C°) ne1 melegedjék a legnagyobb igénybevétel mellett sem, mert korai gyújtást — kopogást idéznek elő; ugyanakkor a gyertyák lassú járatban is tartsák meg azt a hőfokot (kb. 500 C°) mely biztosítja, hogy a rárakodó korom, olaj és egyéb szennyeződések leégjenek és ne okozzanak zárlatot. Ezt az előnyös hatást a gyújtógyertya szerkezeti változtatásával értük el oly módon, hogy — ellentétben az eddigi gyújtógyertya szerkesztési elvekkel — a csatolt ábrák szerint — mely a találmány egyik kiviteli formáját mutatja — sokkal nagyobb mértékben tesszük ki a robbanótérbe benyúló szigetelő hőértékcsúcsát (1) az áramló gázok hatásának. Vizsgálataink szerint ugyanis, a beáramló, aránylag hideg robbanókeverék hűtő hatása így lényegesen jobban érvényesül, mint a felrobbantott gázok melegítő hatása. A gyertya ház és a szigetelő hatásos hőértékcsűcsának (1) méretezését a találmány szerint úgy oldottuk meg hogy a megkívánt ideális hőfok (500—-850 Cc ) a hőértékcsúcson egyensúlyban maradjon. Ismeretes tény továbbá, hogy az Otto-motor kipuffogási üteme után visszamaradó elégett és a hatásos gyújtást csökkentő gázok a sűrítő ütem alatt éppen a gyújtógyertya üregébe (2) hatolnak be és a szikraköz (3) köré tömörülnek és megakadályozzák a friss keverék hatásos gyújtását. A találmány szerinti megoldás megszünteti ezt a hibát azáltal, hogy a gyertya szikraközét (3) a robbanó tér friss keverékkel töltött hideg magjába helyezi. Ezzel elértük, hogy a robbanókeverék meggyújtása tökéletesebben történik és a friss keverék a gyújtás beállta előtt hatásosan hűti mind az, elektródákat (5, 6) mind a szigetelő hőértékcsúcsán (1). A hőértékcsúcs végződése gömbszerűen van kiképezve. Ezáltal a robbanó lángnak közvetlenül kitett hőértékcsúcs-felület (7) kisebb, mint az ugyanolyan méretű csonkakúpalakú csúcs és ennek következtében a robbanási ütem alatt kevesebb hőt vesz fel. A gyertya kerámia hőértékcsúcsát (1) körülvevő fém ház furatát (2) a külső méretek: megengedett legnagyobb határáig bővítettük és sima hengeres felületté képeztük: ki — a keresztmetszeti változtatás nélkül. Ezzel biztosítottuk a beáramló keverék örvénylését, ami szintén hozzájárni a hőértékcsúcson (1) a megkívánt hőegyensúly biztosításához. A hőegyensúly további biztosítása érdekében fokoztuk a gyertya szigetelőjéről a fölös meleg elvezetését, azáltal, hogy a vállhenger belső, alsó
