144836. lajstromszámú szabadalom • Kis dielektromos veszteségű, nagy szilárdságú összefogó (kiöntő) masszák és eljárás azok előállítására

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.836, SZÁM 21. c. 1-19. OSZTÁLY — BO—483. • ALAPSZÁM " Kis dielektromos veszteségű nagy szilárdságú összefogó (kiöntő) masszák és eljárás azok előállítására A Magyar Állam, mint dr. Barcsay Ferencné sz. dr. Pitrolf Margit, oki. vegyészmérnök, és dr. Borsodi Lóránt oki. vegyészmérnök jogutódja A bejelentés napja: 1955. augusztus 26. A híradástechnikában gyakran felmerül olyan igény, hogy kis dielektromos veszteségű kiöntő anyagokat alkalmazzanak. Ezektől a kiöntő anya­goktól kis dielektromos veszteség mellett nagyfokú nedvességvédelmet, nagy szigetelési ellenállást kö­vetelnek meg. Általánosan alkalmazzák a fenti cé­lokra a tisztított cerezint, a szintetikus ozokeritet. Ha fokozni kell a masszák szigetelési ellenállá­sát, nedvesség ellenálló képességét, vagy mecha­nikai szilárdságát, különböző adalékanyagokat ja­vasol az irodalom, így pl. benzil-, etilcellulozt, ter­mészetes és mesterséges gyantákat (Sz. A. Jamanov — D.D. Szacskov: Rádióalkatrészek nedvességvé­delmének módszerei). Ezek az adalékanyagok, ha fokozzák is — kisebb mértékben — a mechanikai szilárdságot, a dielektromos tulajdonságok olyan mérvű leromlását okozzák, melyek az anyag nagy frekvenciás felhasználását lehetetlenné teszik. Ismertet a szabadalmi irodalom (pl. D. R. P. 915.483) olyan eljárásokat, melyekkel jelentősen növelhető a masszák plasztikussága és ezzel a me­chanikai szilárdsága. Az alkalmazott „plasztifi­káló" anyag természetes vagy szintetikus kaucsuk. Speciálisan nagyfrekvenciás célokra, ahol a ki­öntő (összefogó anyag dielektromos vesztesége nem emelkedhet 5.10-4 -érték fölé (10 e Hz fölött bármi­lyen frekvencián 109 Hz frekvenciáig) kaucsuk al­kalmazása nem javasolható, mert a kaucsuk di­elektromos vesztesége 30—50,10~4 nagyságrendű. Felmerülhet a polietilén adagolásának lehetősé­ge is (D. R. P. 818.224) mint olyan kombináció, ahol a dielektromos veszteségi érték növekedésétől íartani nem kell és amely polietilén kémiai szem­pontból igen közeli rokonságban van a cerezinnel és az ozokerittel. Polietilén adagolásától, illetve polietilén- kombináció készítésétől el kellett tekin­tenünk, egyrészt, mert a kívánatos optimális ru­galmasságot és szilárdsági értéket az ilyen keverék nem éri el, másrészt a polietilén könnyű bomlé^ konysága miatt, melytől a kiöntések alkalmával kell félni. Megjegyezzük azonban, hogy eljárásunk egyik lényeges részét tartalmazó technológiai folyamat értelemszerűen polietilén keverékek készítésére is alkalmazható. Eljárásunkkal olyan nagy szilárdsági, széles hő­fok határok (—50 C°-tól+55 C°ig) közt alkalmaz­ható, könnyen önthető, nagyrugalmasságú massza előállítását valósítottuk meg, melynek dielektro­mos vesztesége 5,10~4 érték alatt marad, általában azonban 2—3,10~4 értékű. Eljárásunkban felhasználtuk a cerezin és a poli­izobutilén összedolgozhatóságának elvi lehetőségét. Tisztított cerezin és poliizobutilén oppanol) kombi­nációjának készítése képezi eljárásunk alapját. A cerezin kombinációk készítésének általánosan ismert módja (olvadékba történő bealvasztás) jelen esetben nem javasolható, ömledékes eljárással nyert termék nem tekinthető teljesen homogénnek, részleges oxidációs folyamatok játszódnak le, me­lyek a dielektromos tulajdonságok romlását idézik elö. Az eljárásunk lényegét képező kombinációt két­féle módon állítottuk elő. Az egyik módszer sze­rint a cerezin ömledékbe benzines oldatban kever­jük be az, oppanolt, majd a benzint vacuumban (10—50 Hgmm nyomáson) desztilláljuk le. A másik eljárás szerint kalanderen (különböző) sebességgel, egymással szemben forgó hengerpár) történik a keverék készítése. Megvalósítási példák: 1. példa: 1000 g tisztított cerezint (lágyulás pont 65—75 C°, tg s 4.10 -4 ; 10 6 Hz-en mérve) megolvasztunk kb. 80 C°-on és hozzá lassan, állandó keverés közben poliizobutilén 5 %-os benzines oldatát ada­goljuk. Az oldószeres keveréket vacuumban desztillál­juk. Melegen erősen szálathúzó anyag, +60 C°-on még nem lágyul és —45 C°-on még nem válik tö­rékennyé és nem repedezik. 2. példa: 50 gr poliizobutilént felviszünk az 50—60 C°-ra felfűtött hengerpárra, majd 950 g tisztított cere­zint adagolunk hozzá. Majd a kalanderről a kész termékeket leszedjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom