144821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

4 8 144.821 tesítjük amelyről a fürdőbe juttatjuk és a fürdőben hőmérsékletesést tartunk fenn, hogy ilyen módon a megolvadt szalag felületét az öntőgörgő lehűtse és azután az üvegszalag megint megolvadjon, majd pedig ismét lehűljön oly halmazállapotig, amelyben felülete megmerevedik, miközben a szalag a fémen úszó állapotban van, miáltal a tűzben kikészített minőségű szalag sérülés nélkül vehető ki a fürdőből mechanikai eszközök segítségével. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja mélynek jellemzője, hogy alakítóeszközök között létesítjük a szalagot, amelyet olvadt fém fürdőjén úszva továbbítunk, a fürdőben és a fürdő felett pedig a hőmérsékleti viszonyokat úgy szabályozzuk, hogy miközben a szalag elhalad a fürdő mentén, annak felülete megolvad a hűtési művelet előtt és ilyen módon a hűtés: tűzben kikészített minőségű üveg készítését teszi lehetővé, amely mechanikai eszközökkel sérülés nélkül vehető ki a fürdőből. Mielőtt pedig kémiailag megfelelő és hőmérséklet szempontjából szabályozott légkört tartunk fenn. 4. Eljárás a tűzben kikészített üveggel egyenértékű fényességű síküveg készítésére, azzal jellemezve, hogy az üveget szalag alakjában olvadt fém fürdőjén úsztatjuk vegyileg megfelelő és hőszabályozott légkör alatt, melyet a fürdő felett tartunk fenn és a fürdő hőmérsékleti viszonyait olyképp szabályozzuk, hogy az üveg felülete megszilárdul, miközben az üveg áthalad a fürdőn. 4. Eljárás síküvegnek a megelőző igénypontok bármelyike szerinti hőkezelésére, azzal jellemezve, hogy a fürdőben a kívánt hőmérsékletet a fürdő oldalsó, elválasztott pályáinak létesítésével hozzuk létre és ezen oldalsó pályák fölötti légkört elválasztjuk a fürdő többi részeitől, az oldalsó pelyákhoz pedig hőt viszünk be, amely innen hővezetés és konvekció révén eljut a fürdőn át a fürdőnek ahhoz a részéhez, amelyen az üveg úszik. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja üveg hőkezelésére, azzal jellemezve, hogy az olvadt férne az oldalsó pályákban oxidálódás ellen olyképp védjük, hogy hővezető anyagból álló védőréteget helyezünk el az oldalsó pályák olvadt fémanyaga fölött, 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja üveg hőkezelésére, melynek jellemzője, hogy a védőréteget hőálló lemezek vagy csempék alkotják. 7. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, mely berendezés jellemzője a szalagot alkotó vagy létesítő elemektől előre haladó irányban elhelyezett tartály, amelyen a szalag áthaladhat továbbá olvadt fémből álló fürdő ennek a tartálynak a belsejében, amely alkalmas az üvegszalag felvételére és úsztatására, amikor ez a szalag az alakító eszközökből távozik, melynek jellemzője továbbá a fürdőt áthidaló alagút és hőszabályozó eszközök, amelyek úgy működnek együtt a fürdővel, hogy a szalag kellő hőkezeléssel részesüljön, végül pedig a fürdőből a hőkezelés befejezése után kiemelkedő szalag továbbítására való szállítóeszközök. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja az üvegszalag dermedésének szabályozására, melynek jellemzője kémiailag megfelelő gázt az az alagútba vezető csővezeték és az alagútban levő gáz hőmérsékletét szabályozó eszközök, hogy ez a hőmérséklet megfeleljen a fürdő hőfokának. 9. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője oly hevítő, amely meleget visz be az olvadt fémbe a fürdő bevezető végénél, hogy az üveg felülete megolvadjon, a fürdőt áthidaló alagút, hevítő eszközök a fürdő feletti térben e tér melegítésére, végül pedig elzáró eszközök, amelyek a fürdő mentén és fölötte levő tér mentén a hővezetést szabályozzák. 10 A 7—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés síküvegnek folyamatos szalag alakjában való előállítására, melynek jellemzője az olvadt fémbe merülő és a fürdőt részekre osztó párhuzamos, hosszanti falak, melyek a mozgó szalag pályáját alkotják és elválasztják ezt a részt a fürdő többi részétől, egy fedél, amely az említett falakat olymódon köti össze, hogy az úszószalag alagúton halad át, melegítő eszközök, amelyek a fedelet hevítik, hogy hő sugározzák a fürdőbe, végül pedig az olvadt fémmel együttműködő hevítő eszközök, melyek az említett, pályán kívül vannak, olymódon, hogy a bevezetett meleg a fürdőn át a pályán levő fémbe jut. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli' alakja, melynek jellemzője, hogy hevítőeszközök vannak elhelyezve az említett fedél felett olymódon, hogy meleget juttatnak a fedélbe és így ez hőt sugároz lefelé a pályában levő fürdő feletti térbe, melyben az úszó állapotban levő szalag mozog. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője hogy a fürdőt olvadt ón alkotja és a fedél égési gázok csatornájának fenekét alkotja és e csatornában forró égési gázok mozognak, van továbbá e csatornában oly vezeték, amely egyik végén nem-oxidáló gáz forrásával kapcsolódik, másik végénél pedig a fedélen át abba a térbe vezet, mely a fedél és az említett pálya között van, amelyen át mozog az úszószalag, oly módon, hogy a belépő gáz kívánt hőmérséklete a csővezeték falán át létesülő hőkicserélődés folytán jön létre. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az égési gázokat vezető csatorna külön elzáró eszközökkel ellátott kivezetésekkel rendelkezik, melyek révén a csatorna hatásos része beállítható az említett hőkicserélődés mértékének szabályozása végett. 14. A 10—13. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, a tartály oly egyenesvonalú meghosszabbítása, amely az alagút meghosszabbításából áll és amelynek mindkét végén függőlegesen beállítható tolattyú van, a nem-oxidáló gázok áramlásának az alagútban levő térből a meghosszabbításba és abból kifelé irányulóan történő szabályozása végett, oly módon, hogy a pályában levő olvadt fémből való hővezetés a meghosszabbítás felé és attól távozóan szabályozható. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, az említett alagút második egyenesvonalú meghosszabbítása, melynek fedele forró égési gázok csatornájának fenekét alkotja és e csatornákban vezeték van, melynek egyik vége nem-oxidáló gázok forrásával kapcsolódik, másik vége pedig a fedél e meghosszabbításán át a fedél és a fürdő közötti részbe és a fedél említett meghoszszabbítása alá vezet. 16. A 7—15. igénypontok bármelyike szerinti be-