144797. lajstromszámú szabadalom • Ágyazat ajtókhoz való záraknak és reteszelőszerkezeteknek hengeres toku vonószervegysége részére

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.797. SZÁM 68. b. 1-5. OSZTÁLY — PA-495. ALAPSZÁM Ágyazat ajtókhoz való záraknak és reteszelőszerkezeteknek hengeres tokú vonószerv­egysége részére Josiah Parkes & Sons Limited cég, Willenhall (Staffordshire, Anglia) Feltaláló: Butter Francis Joseph mérnök, Wolverhampton (Staffordshire, Anglia) A bejelentés napja: 1956. augusztus 1. Nagybritanniai elsőbbsége: 1955. augusztus 4. A találmány hengeres zárak és reteszelőszerke­zetek olyan típusához tartozik ajtók részére, mely­ben rugócsapos külön csőalakú reteszelőszerv az ajtóban a záróélre merőlegesen kialakított furatba illeszkedik és többnyire olyan nagyobb furatba nyúlik, amely az ajtó egész vastagságán átmegy. A rugócsapot rugóterhelésű vonószerv mozgatja, mely utóbbit két menesztő egyike működteti, ami­koris a menesztők az ajtó ellenkező oldalain forgó­gombbal (fogantyúval) kapcsolatosak. A forgó­gombszárak mellső végein elhelyezett vonószerv és menesztők olyan tokban foglalnak helyet, amely általában hengeralakú vagy lényegileg hengerala­kú és amelyet az alábbiakban hengeresnek fogunk nevezni. Ez a hengeres tok a fentemlített nagyobb furatba illeszkedik. A toknak végein rendesen ten­gelyirányú, csőalakú toldatok vannak, melyek mint csapágyak szerepelnek a gomboktól forgatott me­nesztők részére, vagy ilyen csapágyakat hordanak. Az ilyen hengeres típusú zárakban és reteszelő­szerkezetekbén a menesztőknek általában szeg­mensalakuk van, és mint mozgatott gépelemek, a vonószerv előrefelé irányuló futófelületeire hatnak, úgyhogy a vonószervet rugóterhelése ellenében visszahúzzák, az pedig egyidejűleg visszahúzza a reteszelőszerv rugócsapját, amikor a gombok vagy fogantyúk egyikét {tetszőleges irányban elforgat­ják. A vonószerv emellett mindkét oldalon szi­lárd vezetékekben vízszintesen siklik; a vonószerv mellső végén egymással függőlegesen szembenálló körmös tagok vannak, melyek az elreteszelésre szolgáló rugócsap T-alakú hátsó részén túlnyúlnak. Ebben a szokásos elrendezésben a vonószerv hosz­sza a leírt úthoz képest kicsiny, és felfekvő felü­leteinek azok a pontjai, amelyek a szegmensalakú menesztők'kel kapcsolódnak, szükségszerűen a re­teszelőcsap vízszintes középsíkja fölött és alatt vannak, míg maguk a felfekvő felületek a csap füg­gélyes középsíkjának egymással szembenfekvő ol­dalain fekszenek. Ennek következtében a két me­nesztő bármelyikétől a vonószerv hátsó részére ki­fejtett nyomás, a gomb forgási irányától függetle­nül, a vonószervet vezetékeiben billenteni igyek­szik, ami akadályozza a sima működést és kopást okoz. Az ismertetett típusú zárban vagy reteszelőszer­kezetben a vonószervet, a találmány szerint nem mozgatjuk helybenálló, szilárd vezetékekben, ha­nem azt a hengeres tokban csap körül kilengethető kapcsolótagok (lengőrudak) segítségével előre-hát­ra szabadon lengethetően ágyazzuk. Ilyen ágya­zatnak előnyösen szabadon kilengethető, egy vagy több felfüggesztett tagja van, amelyeket — ameny­nyiben két vagy több tagrólvan szó — előnyösen parallelogramfelfüggesztés szerint rendezünk el, úgyhogy a vonószervet, annak ellenére, hogy kör­ívben mozog, lengése közben lényegileg vízszinte­sen tartjuk. Olyan ágyazatban, amelynek csak egyetlen lengőtagja van, a vonószervnek nem kí­vánatos nagy szögfelmozdulását, a lengőtaggal együtt, forgócsapja körül úgy akadályozzuk meg, hogy helybenálló ütközőlemezt vagy más helyben­álló ütközőt alkalmazunk, mely a vonószervet len­gőmozgása folyamán gyakorlatilag vízszintes hely­zetben tartja. Nyilvánvaló, hogy ezek a találmány szerinti megoldások megfordíthatok, vagyis hogy egy vagy több felfüggesztett lengőrudas kialakítás helyett a vonószerv egy vagy több lengőrúddal alulról támasztható meg. A mellékelt rajzok a találmány szerinti zárak, ill. reteszelőszerkezetek néhány kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a vonószervet tartalmazó olyan egy­ség elölnézete, amely csőalakú külön reteszelőszerv rugócsapját működteti. A 2. ábra az 1. ábra szerinti egység végnézete. A 3. ábra a hengeres tok tokoldali részének végnézete, a fedéloldali rész eltávolítása után. A 4., 5., 6. és 7. ábra a hengeres ,tok fedéloldali részének és az itt helyet foglaló szerkezetnek elöl­nézete, végnézete, hátnézete és felülnézete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom