144788. lajstromszámú szabadalom • Tekercsfilmes cserekazetta

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.788. SZÁM 57. a. 13-25. OSZTÁLY — ZE—85. ALAPSZÁM Tekercsfilmes cserekazeíta VEB Zeiss Ikon Dresden A bejelentés napja: 1955. szeptember 20. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1954. február 5. A találmány tekercsfilmes cserekazetta oly fényképezőgépek számára, melyeknél a filmtovábbítás és a zárfelhúzás hajtása egymással kapcsolatban vannak. A fényképezőgépeknél a kazetta filmtovábbító-szerkezetének egyrészt a fényképezőgép zárszerkezetével, másrészt a fényképezőgépben ill. kazettában levő közös hajtással, a fényképezőgépkazetta elválasztási helyen, könnyen oldható kapcsolással kell összekötve lennie. Különösen alkalmasak erre a célra körmöskapcsolások. Sok kivitelnél, az elválasztási hely olyan, hogy a kapcsolórés'zek tengelyirányban széthúzódnak. Minthogy a kapcsolóköröm nem áll mindig: szemközt a réssel, legalább egy rész rugózó kivitelben készül, úgy hogy a kapcsolásnál előbb kitérés lehetséges, hogy végül további forgómozgásnál az erőkapcsolat előálljon. Szerkezeti okokból a hajtómű gyakran olyan kialakítású, hogy a kikapcsolás a kapcsolási tengelyhez derékszögűén történik. Emellett a kapcsolókörömnek a réshez viszonyítva olyan helyzetben kell lennie, amelyben a kapcsolórészeknek kifordulása lehetséges. Minden filmvégződésnél a zárszerkezet minden zárhibájánál, vagy egy különleges zavarnál lehetséges, hogy teljes felhúzás nem következhet be. Az eddigi szerkezeteknél a részek azután oly helyzetben vannak, hogy szétválasztásuk nem lehetséges. Az előforduló; ilyen eseteknél a kazetta nem választható el a fényképezőgéptől. A találmány szerint mármost a levétel előtt a kazettán található kapcsolási részeket, főként a redőnyzár zárásánál, a kapcsoló tengelyirányában az gllenrészekből visszahúzzuk, A kapcsolási részek visszahúzása kényszerkapcsolatúan történik, maga a kapcsolás azonban erőátadással. Ezáltal nem lép fel fékezés, ha a kapcsolási részek nem állnak egymással pontosan, szemközt. A kapcsolásnak találmányszerinti elrendezése lehetővé teszi, hogy a kazetta hajtása még egy másik oldal felé is kapcsolható pl. a fényképezőgéppel és egy önműködő felhúzással (rugómű, motor). A rajzokkal kapcsolatosan a találmányt egy példa kapcsán részletesen magyarázzuk meg. Az 1. ábra egy fényképezőgép testéről levett cserekazettát mutat. Az 1. ábra szerinti ábrázolásban az 1 kazettaházban található 2 képablak a 3 redőny által el van zárva. A redőny zárása a 4 fogantyú forgatása által történik, nem ábrázolt hajtóműtagok útján. A 4 fogantyú forgatásakor egyidejűleg, az 5 orsó és a 6 csavaranya által, a 7 tolattyú a képablak irányába mozog. Ekkor a 7 tolattyú 8 és 9 ferde szélei a 16 és 11 peck ékbe ütköznek, melyek a 13 és 14 menesztőkkel rögzítetten vannak összekötve. A 13 és 14 menesztők a 12 egyenes vezetéken elcsúsztathatóan vannak elrendezve és a tolattyú említett mozgásánál egymásfelé mozdulnak. Minthogy a 13 és 14 menesztők a 15 és 16 eltolható perselyekkel, ezek viszont a 17 és 18 szegek által a 19 és 20 kapcsolási tengelyekkel össze vannak kötve, a 21 és 22 kapcsolási fejek hasítékaikkal a 23 fogasdob belsejébe húzódnak. Ezzel a kazettában és a fényképezőgép testében levő filmtovábbítószervek ki vannak kapcsolva. A 2. ábra a cserekazettát a fényképezőgép testére ráillesztett, bekapcsolt és felvételre kész állapotban mutatja, szemléltet továbbá egy fényképezőgépre ráillesztett rugóművet. Az 1 kazettaház nem ábrázolt módon a 24 fényképezőgéptesttel reteszelve van. A 4 forgatyút fordított forgási irányban működtették. Emellett a 3 redőny a 2 képablakot megvilágítás számára szabaddá tette. A 7 tolattyú egyidejűleg a képablaktól eltávolodott, úgy hogy a 21 és 22 kapcsolási fejek a 25 rugó erejénél fogva a 23 fogasdobból ki- és a kapcsolási hatásterületbe beléphetnek és ezzel réseikbe a 27 és 28 kapcsolási bordákat befogadják. Minthogy a 27 kapcsolási borda a fényképezőgép felé fordított oldalon levő 30 átviteli kerékkel és a