144778. lajstromszámú szabadalom • Elektrolumineszcens cella
Megjelent: iaoy. március io-en. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.778. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY - EE-405. ALAPSZÁM Elektrolumineszcens cella i Egyesűit Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Patak János technikus, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. augusztus 22. Találmányunk elektrolumineszcens cellákra vonatkozik. Mint ismeretes, a SiC kristályok elektromos feszültség hatására világítani képesek és ez a jelenség elektromos fényforrás céljaira felhasználható. Először 140.587 sz. magyar szabadalmunkban írtunk le SiC-al készült világító cellákat. E korábbi magyar szabadalmunk értelmében SiC kristályokat két vezető elektróda közé kell helyezni, amelyek közül az egyik átlátszó. E szabadalom szerint a gyakorlati megoldás az, hogy az egyik elektródát egy fémlap képezi, míg a másik elektródát egy háló képezheti, amely fölött pl. egy üveglap helyezkedik el fedőlapként. Ezzel a megoldással azonban megnyugtató eredményt nem lehetett elérni, mert a háló nem biztosította azt, hogy a SiC kristályok mindegyike jó érintkezéssel feszültség alatt legyen és így a világító cella hatásfoka nem volt kielégítő. Találmányunk értelmében a SiC-os elektrolumineszcens cella hatásfokát az elektródák különleges kiképzésével növelhetjük. így növelhető a hatásfok legalábbis az egyik elektródának egy önmagában ismert amorf Sn02 és (vagy kadmiumoxid vezetőrétegből, célszerűen átlátszó vezetőrétegből való kialakításával). Növelhető továbbá a hatásfok akkor is, ha alapelektródaként nem merev fémtestet, hantim rugalmasan ágyazott fémfóliát alkalmazunk. Találmányunkat részletesebben a mellékelt ábrák és azok leírása kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány egy olyan példáképpeni kiviteli alakját tünteti fel, amelynél csupán az egyik elektróda készül amorf oxidrétegből, míg a 2. ábra szerinti példaképpen! kivitelnél mindkét elektróda ilyen vezetőrétegből áll. Az 1. ábrán (3) jelöli a cella szigetelő anyagból készült házát. (6) jelöli a világító SiC réteget, amelynek áramhozzávezető elektródáit a (7) átlátszó, amorf Sn02 és (vagy CdO réteg, ill. az (5) fémfólia képezik. Az (5) fémfólia, pl. alumíniumfólia a (4) gumilap segítségével rugalmasan ágyazott. A (7) átlátszó vezetőréteg fölött a (8) átlátszó anyagból, pl. műanyagból vagy üvegből készült zárólap helyezkedik el. Az elektródáknak a házban való befogadásáról a (9) perem gondoskodik, amely ugyancsak szigetelő anyagból készülhet. A két elektróda áramhozzávezetését (10)-el és (ll)-el jelöltük. A (7) vezetőréteg akár a (8) zárólapra, akár pedig közvetlenül a (6) világító rétegre, tehát az elektrolumineszcens kristályokra lehet felvíve. A (4) és (5) szerveket behelyettesíthetjük egy egyszerű fémlappal is. Amennyiben azonban fémfóliát alkalmazunk, úgy annak vastagsága pl. 0,02—0,03 mm-es lehet és ennek az az előnye, hogy a fólia az alatta levő (4) gumiréteg hatása alatt rugalmasan követi a kristályok alakját és ezzel lényegesen jobb kontaktust biztosít, mint egy masszív fémalap. A 2. ábra szerinti kivitelnél olyan elektrolumineszcens cellát ismertettünk, amelynek mindkét elektródája amorf ón- és/vagy kadmiumoxidból áll. Példaképpen egy henger alakúra kiképzett cellát ábrázoltunk metszetben, azonban hasonló módon lapalakú cellák is készülhetnek. Az ábrán (12) jelöli a cella külső,, pl. üvegből készült buráját, tehát pl. egy üvegesövet. Ennek belső falán helyezkedik el a (13) vezetőréteg, majd ezen belül a kötőanyaggal felvitt (14) elektrolumineszcens SiC réteg, majd pedig legbelül egy (15) vezetőréteg. Mind a (13), mind pedig a (15) vezetőréteg amorf ón- és/ vagy kadmiumoxidból állhat és pl. párologtatással lett felvíve. (16) és (17) jelöli az egyes vezetőrétegek áramhozzávezetéseit. A (12) üvegcső végeit pl. egy-egy sapkával zárhatjuk le, amelyek egyúttal a megfelelő áramhozzávezetésekről is gondoskodhatnak. Az üvegcső belsejében természetesen nincsen :;em vákuum, sem pedig gáztöltés, hanem abban atmoszférikus nyomású levegő van. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán példák kapcsán ismertettük, ezekre nem korlátozzuk magunkat, mert a találmány értelemszerűen sokféle kivitelben elkészíthető, amelyekre az igénypontok szintén kiterjednek.
