144769. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több villamosmotor egyidejű működésének vezérlésére, főleg darukhoz

2 144.769 teljesítményének még 50 %-a sem érhető el azért, mert a kezelők nem tudnak egy időben több mozgást végeztetni a berendezéssel. A teljesítmény kihasználását a kezelők rendszerint úgy igyekeznek kedvezőbbé tenni, hogy az egyirányú mozgás gyors befejezésére ellenirányú kapcsolást végeznek. Ez természetesen olyan dinamikai igénybevételt jelent úgy a motor, mint az egész berendezés számára, ami az egyes fokozatok közti gyors átkapcsolásból származó dinamikai hatásokból eredő károknál is lényegesen nagyobb. Számottevő hátránya továbbá az ismert vezérlőberendezéseknek, hogy anyagigényük és előállítási áruk nagy. A találmány tárgya olyan vezérlőberendezés, amely mentes a fent felsorolt, az előbbi berendezésekre jellemző hiányosságoktól, mert általa a daruk kormányzása automatikussá válik, minek folytán az egyes motorok gyorsítása a kezelőtől függetlenül történik, továbbá egyidejűen 'minden mozgás végeztethető a daruval. A találmány alapgondolatát az a felismerés képezi, hogy a daruk egy mozgásának megvalósításához rendelt motor, vagy motorcsoport vezérléséhez egy állású, de különleges igények fennállása esetén is maximum háromállású kisméretű vezérlőkapcsoló is megfelelő, ha az illető motor, vagy motorcsoport gyorsítását automatikus berendezés — mint amilyet a 143.349 sz. illetve 145.408 számú magyar szabadalom ismertet — végzi. A kisméretű és kis erővel működtethető vezérlőkapcsoló alkalmazása mellett viszont lehetővé válik több ilyen kapcsoló — és így többféle mozgást megvalósító motor vagy motorcsoport — egy karral való működtetése. A találmányt részletesebben a csatolt rajzmellékletek ábráin bemutatott példakénti megoldások kapcsán ismertetjük. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti vezérlőberendezés alkalmazása esetén kialakítható kezelőállás egy példakénti elrendezését .mutatja, a 2. ábra a vezérlőberendezés vezérlőkapcsolójának egy példakénti kivitelét forgórész nélkül ábrázolja, a 3. ábrán a 2. ábra szerinti vezérlőkapcsoló forgórésze van feltüntetve, míg a 4. ábrán a példakénti vezérlőkapcsoló összeszerelt helyzetben szerepel. Az 5. ábra egy motorhoz tartozó vezérlőberendezés kapcsolási vázlata. A 2. ábrán egy olyan vezérlőkapcsoló állórésze szerepel, amely a maximális igények kielégítése céljából a motor mindkét irányban való működtetéséhez 3—3 fokozat létesítésére alkalmas. Az állórész hárem tagból, ún. emeletből áll. Minden tag (emelet) két-két, célszerűen egymással szemközt fekvő (1) impulzust adó kapcsolóelemet tartalmaz. Az ábra szerinti vezérlőkapcsoló tehát öszszesen hat impulzust adó kapcsolóelemmel rendelkezik. Az (1) kapcsolóelemek mozgóérintkezőit a 3. ábra szerinti forgórészen elrendezett (2) jelű bütykös tárcsák mozgathatják. A 4. ábrán levő helyzetben a (3) kapcsolóelem éppen zárt helyzetben van, míg a (4) forgórésztag baloldali bütyke az (5) kapcsolóelemet nyitott helyzetben tartja. A vezérlőkapcsoló forgórészen levő tagokon a bütykök, illetve a mélyedések úgy vannak kialakítva és az egyes tagok egymáshoz viszonyított helyzete úgy van meghatározva, valamint az egyes emeletekhez tartozó kapcsolóelemek úgy vannak egymással elektromosan összekapcsolva, hogy a kapcsoló forgórészének bizonyos mértékű elmozgatásakor az ezen kapcsolóhelyzetnek megfelelő irányú és sebességű motorműködést biztosító mágneskapcsolók mágnestekercseinek áramköreit zárják. Egy ilyen vezérlőkapcsoló (Bl) — (B6) kapcsolóelemei az egész vezérlőberendezés villamoshálózatába való illeszkedés mellett az 5. ábrán jelzett (6) keretben vannak feltüntetve, míg a kapcsoló elvi vázlata a (7) vonallal körülhatárolt részen van. Az 5. ábrán egy motor vezérlésére szolgáló berendezés kapcsolási vázlata van feltüntetve. Tegyük fel, hogy az M jelű motor egy daru csúszógyűrűs emelőmotorja, amelynek szekunderkörébe az E ellenálláscsoport van iktatva. Az M motor működtetése a (6) keretben feltüntetett és a 2—4. ábra szerinti példakénti kivitel kapcsán is ismertetett vezérlőkapcsolóval történik. A vezérkapcsolónak az alaphelyzetét jelölje a (7) jelű keretben a (0) függőleges vonal, ami a motor álló állapotának felel meg. Ha a vezérlőkapcsoló forgó részét ezen alaphelyzetéből az F nyíl értelmében elforgatjuk, akkor az M motornak olyan forgásirányú működése következik be, mimellett a teher pl. emelkedik, míg ha a forgórészt az L nyíl értelmében forgatjuk el, akkor a teher süllyesztését eredményező irányban fog az M motor forogni. A (7) kereten belül jelzett függőleges vonalak a vezérlőkapcsoló forgórészének szögelfordulását jelképezik. A vezérlőkapcsolót már most úgy kell kialakítani — a később részletesen ismertetett további kapcsolások elérése céljából —•, hogy pl. az F irányban levő (1) fokozatra való fordításkor a (Bl) kapcsolóérem zárjon, az F irányban lévő (2) fokozatban a (Bl) és (B4) kapcsolóelemek zárjanak, míg az ugyanezen irányban lévő (3) fokozatban a (Bl), (B4) és (B5) kapcsolóelemek egyidejűen zárt helyzetben legyenek, míg az L irányban való elfordításkor az (I) fokozatban a (B3) kapcsolóelem, az L irányú (1) fokozatban a (B2) kapcsolóelem és az L irányú (2) fokozatban a (B2), (B4) és (B5) kapcsolóelem legyen egyidejűen zárt helyzetben. A vezérlőberendezés (11) és (12) mágneskapcsolója az M motor forgásirányát szabja meg, míg a (13) mágneskapcsoló az M motornak két fázissal való működtetését teszi lehetővé. A (14—17) mágneskapcsolók a (8) jelű keretben feltüntetett készüléktől vezérelve, az E ellenállások egyes csoportjainak előre meghatározott időben való rövidrezárását végzik.. A (8) keretben levő készülék felépítése és működése a 143.349 illetve 145.408 szabadalmi leírásban van ismerteteve, így annak részleteire ezen leírásban nem térünk ki. A felvett példa esetében nézzük meg, hogy a vezérlőkapcsoló egyes állásainak megfelelően milyen hatás érhető el. Tegyük fel, hogy a kezelő a terhet lassan akarja emelni. Akkor tehát a vezérlőkapcsolót az F irányban az (1) fokozatba kell elfordítania. Az előbbi-