144757. lajstromszámú szabadalom • Tetőszerkezeti elem, valamint ilyent tartalmazó fedélszék

144 10/ 3 Az elemek alsó, az 58 faltesthez, illetőleg a koszorúgerendához való rögzítése 17 szorítóbi­linccsel és 53 szögvastalppal, vagy a 4. sz. áb­ránál feltüntetett, hajlított gömbvasból készült 51 talppal történik. A hajlított gömbvastalp használatánál a rögzítés a bilincskötés csavar­jait átfogó és a gömbvastalphoz erősített, erő­sebb sodrony lekötéssel biztosítható, felső irá­nyú kimozdulás ellen. A szög vastalp a csavaros leerősítésen kívül, huzalos lehorgonyzással is biztosítható. A 60 hosszúság körülbelül 4.10 m, a 61 hosz­szúság körülbelül 3,30 m, a 62 táovlság körül­belül 6,00 m. A találmány szerinti gerendák olyan hazai növényi szárakból, szálas és rostos anyagokból (pld. nád, kenderkóró, napraforgó és kukorica­szár, fű és más vessző stb:) állíthatók elő, me­lyeket eddig ilyen célra nem használtak. A páncélozott kiviteli alakok íémfelhaszná­lása igen gazdaságos és nem munkaigényes, mert a fémanyag hegesztést nem igényel, csu­pán hajlítást és lyukasztást, nem korrozióve­szélyes, mert az egész elem bitumenes vagy más mázolást, borítást'kaphat. A páncélozatlan elemtípusnál, az igénybe­vételnek megfelelően, a nagyobb feszültségek fellépésének helyén a nagyobb igénybevételt elbíró szárak kerülnek elhelyezésre a kereszt­metszetben. Ezért a keresztmetszet belsejében, például a nyíróerők felvételéhez elégséges ki­sebb szilárdságú anyag, a keresztmetszet külső részein, a nagyobb igénybevételt elbíró szárak vannak, vagyis a gerenda-keresztmetszet, kü­lönféle eredetű növényi szárakból áll. Készülhet az elem azonban, a nyomatéki áb­rának megfelelően, változó keresztmetszettel is, változó magassággal vagy szélességgel, akár például csónaktartó kiviteli alakjában. A növényi szárak egymás közötti helyzetét, a sűrűbben alkalmazott szórítókötések, és a ritkábban alkalmazott szakaszolókötések, az összeszorítás által okozott súrlódás útján bizto­sítják. Tekintettel arra, hogy a.gerendák hossza ál­talaiban több növényi szár hosszúságából adó­dik ki, a szárakat a gerendatestben átfedéssel toldani kell. A toldásoknál általában a véko­nyabb szárvégek kerülnek a vastagabb végekhez, A páncélozott elemek páncélozása, általában egy-két mm vastag fémlemezből van, és sta­tikailag méretezett. Egyes kiviteli alakok elő­nyösen készíthetők, lyukasztott (stancolt) sza­lagból, mely a fémipar hulladékanyaga. A lyukasztásokba bele domborodó növényi-szár anyag, még erősebben rögzíti elcsúszás ellen a páncélozást, mint a sima felület. Ezért a sima szalagból készült páncélozást is előnyös, belső felületén, recésíterii, domborítani, fogazni. A növényi szárak egymáson való elcsúszá­sát, a nyíróerők hatása alatt, a szorításon kívül ragasztóanyagok alkalmazásával lehet megaka­dályozni. A ragasztóanyagok lehetnek: szervet­len, ásványi eredetűek, mint például cement, magnéziacement, gipsz, vízüveg stb. Szerves eredetűek: mint például véralbumin, kazein, csont és bőrenyv, keményítő és azok származékai stb. Víztaszítók: mint például bitumen, kőszén­szurok, műgyanták, kenceféleségek, PVC. stb. illetőleg a felsorolt anyagok kombinációi. A tetőszék elemek szarugerendái, előgyártva, felső csatlakozó végződéssel, az általában hasz­nált épületszélességeknek, tetőhajlásszögnek megfelelő hosszúsággal, statikailag méretezett keresztmetszettel készülnek. A gerendák könnyen megrövidíthetek, ezért az alsó rögzítés szorító bilincse, a szükséges ponton, a helyszíni összeállításnál kerül felsze­relésre. A tetőszék felállítása az előregyártott geren­dákból, a kész csatlakozó, rögzítő elemekkel, szakképzettséget nem igényel és tájékoztató szöveg és ábrák alapján könnyen elvégezhető. A páncélozás nélküli gerendák darabolásá­nál, az elvágás helyét célszerű úgy megválasz­tani, hogy az, a megmaradó gerendavégen levő, szakaszoló kötés közelébe essék. # A gerendák készíthetők bármilyen, statikai­lag előnyös keresztmetszetekkel. Ezekből az áb­rákon kör, négyszög és háromszög-keresztmet­szetű gerendákat mutattunk be, páncélozatlan és páncélozott kivitelben. Az ábrák a gerendáxknak csak egy rövid da­rabját mutatták be, felső csatlakozó végződés­elemekkel és részben alsó rögzítőelemekkel. A bemutatott változatok csak példaképpen szolgálnak, mert elképzelhetők más változatok is, mint például kör^keresztmetszetű gerenda, felületén fémlemez, vagy hálóborítással, vagy például négyszög-keresztmetszetű gerenda alsó-felső keskenyebb lapjain, végigfutó sík fémszalag-páncélozással, a szorítókötések kü­lönféle változataival. Ezeket a változatokat azonban nem ábrázol­tuk. Nem ábrázoltuk továbbá, azokat a gerenda­típusokat sem, melyek a felületi páncélozás he­lyett, a négyszög- vagy háromszög-keresztmet­szet sarkai közelében elhelyezett gömbvasbe­téttel készültek. Nincsenek ábrázolva a födémbéléstestként, például vasbetongerendák között, alkalmazásra kerülő gerendák sem. Ezek főleg kör- és négy­szög-keresztmetszetű gerendák rövid 1,00—1,20 m-ig terjedő - hosszúságú darabjai. A bemuta­tott ábrák tehát csupán egyes példákra szorít­koztak. Szabadalmi igénypontok: 1. Tetőszerkezeti elem és ilyeneket tartalma­zó fedélszék, melyre jellemző, hogy a rúdalakú tetőszerkezeti elem (11) egynemű és vagy kü­lönböző eredetű növényi szárakból és ezeket köteggé egyesítő szorító kötésekből (12., 13) áll. 2. Az 1. igény pont szerinti tetőszerkezeti elem kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a növényi szárak kölcsönös helyzetének bizto­sítása végett, ragasztó anyagot tartalmaz. 3. Az 1—-2. igénypontok szerinti tetőszerke­zeti elem kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy hosszirányú gömbvasbetétei vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom