144755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony jódszámú zsiradékok (sztearinok) előállítására többlépcsős hidrogénezéssel

2 144.755 után a folyamat felgyorsítására és sikeres to­vábbvitelére a keményítő berendezésbe még kb. 0,2 % nikkel katalizátort szívatunk be, cél­szerűen kevés alacsony jódszámú, előző kemé­nyitésikor félretett olajban elkeverve. Előnyös, ha az alkalmazott katalizátor friss, nagy akti­vitású. Kisebb üzemben, vagy kevésbé aktív kata­lizátorral végzett hidrogénezés esetén megfe­lelően több katalizátort kell alkalmazni. Lehetséges természetesen, hogy könnyebbség kedvéért az egész katalizátormennyiséget már előre beadagoljuk az olajba. Ekkor azonban kü­lönösen óvatosan, erős hűtés közben kell ve­zetni a keményítést, nehogy a gyors reakció. folytán hirtelen felszabaduló nagymennyiségű reakcióhő az olaj hőmérsékletét 160° fölé emel­je, melyet a művelet sikere szempontjából kri­tikusnak találtunk. Ha a keményítőssel nyert termék fémszap­- panok gyártására kerül, akkor azt a továbbiak­ban el kell szappanosítani, tehát a keményítés után további kezelésre nincs szükség. Ha azon­ban a műveietet szabad sztearinsav előállítása céljából végeztük, akkor a keményítést a zsír megbontása követi, amit 1-tömény kén­sav, 1 IJ /o Twitschel-reagens és 60 % víz jelen­létében történő forralással végzünk. A hidro­lízis meggyorsítása végett célszerű a bontásnál nyert glicerintartalmú vizet egyszer, vagy két­szer leengedni és tiszta vízzel pótolni, miáltal a reakció egyensúlyi helyzete eltolható és se­bessége megnövelhető. Ily módon hat óránként történő vízváltásokkal a hidrolízis mintegy 18 órát igényel. A reakció befejeződése után a zsírsav réteget a vizes résztől elválasztjuk, for­ró vízzel savmentesre mossuk és vákuumban le­desztilláijuk. A kísérleteket többféle növényi olajjal és ál­lati zsírral végeztük el, a termék jellemzői pl. pálmaolajból nyert sztearin esetében a követ­kezők voltak: csúszáspont dermedéspont (titer) diferenciaszám 57,0 56,3 0,7 jődszám 2,8 savszárn 205,5 * elszappanosítási szám 206,0 el nem szappanosítható rész % 0,7 Ez a termék minőségi borotvaszappan gyár­tásához kiválóan alkalmas. Példa: Keményítéshez szokásos módon előkészített (nyálka tlanított, savtalanított) napraforgóolaj -hoz 0,3 % aktív nikkelkatalizátort adva, óvato­san hidrogénezzük, 140, legfeljebb 145 C fokot semmiképpen meg nem haladó hőmérsékleten. A folyamat közben vett minták ellenőrzésével megállapítjuk a mintegy 40 fokos csúszáspont elérését és ekkor a fűtést bekapcsolva, a ke­ményítési hőmérsékletet 220—240 fokra emel­jük. Egyiedjűleg benyomatunk még 0,2 % nik­kelkatalizátort és a keményítést a kívánt ala­csony jódszámig folytatjuk. 5 alatti jódszám­nál a napraforgó keményzsír csúszáspontja 70-71 C fok. A megfelelő telítési fok elérése után a zsírt 150 fok hőmérséklet alá hűtjük és a katalizátortól megszűrjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 5 alatti jódszámú zsiradékok elő­állítására növényi olajokból és állati zsírokból nikkelkatalizátor jelenlétében hídrogénezéssel, melyre jellemző, hegy a keményítést teljes egé­szében, vagy csak a 35—40°-os csúszáspont el­éréséig 160 C fokot, célszerűen 140—145 C fo­kot meg nem haladó hőmérsékleten végezzük, ezután a hőmérsékletet 220—240. fokra emel­jük. 2. Az 1. alatt leírt eljárás, melyre jellemző, hogy a keményítéshez szükséges nikkelkatali­zátort két részletben adagoljuk be a keményí­tő készülékbe: induláskor az összes mennyi­ségnek kb. kétharmadát, az olajra vonatkoztat­va célszerűen 0,3%-ot keverünk be az olajba,, majd a keményítési hőmérséklet felemelése után szívatjuk be a fennmaradó egyharmad részt, 0,2%-ot. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1090. Terv Nyomda, 1958. Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom