144746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetilén kivonására kis acetiléntartalmú, széndioxidot is tartalmazó gázelegyekből folytonosüzemű gázkromatográfiával

2 144.746 oldószeres szelektív abszorpció és az ehhez szükséges berendezés feleslegessé válik. Az új szétválasztó eljárárst olyan folytonos­üzemű kromatografáló oszlopban végezzük, amely­nek felső részében az oszlop alsó végéből felszállí­tott meleg deszorbeált szenet léhűtő csőköteges hőcserélő, alsó részében ugyancsak csőköteges difii­fűtésű deszorber van. E két hőkicserélő között van a tulaj donképeni kromatografáló szakasz, amelyet a szétválasztandó gázelegy bevezetésére beépített tál­ca egy rövidebb felső és egy hosszabb alsó részre oszt. A tulajdonképpeni kromatografáló szakasz felső részében a tálcán bevezetett gázelegy a lefelé csúszó széntöltéssel ellenáramban felfelé áramlik, miközben frontális kromatográfia megy végbe. A kromato­grafáló szakasz e felső részének magasságát és a szén sebességét úgy választjuk meg. hogy az összes idejutó acetilén megkötődjék, vagyis e szakaszrész magassága nagyobb legyen, mint az acetilénfront magassága, a szén csúszási sebessége pedig legalább akkora legyen, mint az acetilénfront előrehaladási sebessége. A frontális kromatografiára rendelt sza­kaszrészben azonban az összes acetilénmennyiség mellett adszorbeálódik az egyensúlyi viszonyoknak megfelelő mennyiségű széndioxid is, tehát a szén terhelésének megállapításakor ezt is figyelembe kell venni. Az egyéb gázkomponensek csak olyan kis mennyiségben adszorbeálódnak, hogy a szén terhe­lése szempontjából elhanyagolhatók. A frontális kromatográfiából kikierülő szenet az adszorbeált széndioxidtól való megtisztítása végett d kromatografáló szakasz alsó részén való áthala­dása közben kiszorításos kromatogtáfiának vetjük alá. A kromatografáló szakasz alatt a deszorberben felszabaduló gáznak csak egy részét vesszük - el a deszorber fölött beiktatott tálcán fenéktermékként, legalább a felét (50—80%-át) refluxként vissza­vezetjük a kromatografáló szakaszba. A visszaveze­tett acetilén a nagyobb adszorbeálhatósáffa folvtán kiszorítja a kevésbé adszorbeálható széndioxidot az adszorbeált fázisból. A kiszorított széndioxid a ko­lonnában felfelé csökkenő nyomás következtében felfelé áramlik és végül a kromatografáló szakasz felső végén beiktatott tálcán át elvezetett fej ter­mékbe jut. Hogy az elvett fenéktermék szén­dioxidtól mentes acetilén legyen, a kromatografáló szakasz kiszorításos kromatografiára rendelet alsó részének magasságát a szén csúszási sebességétől és a fentemlített 50—80%-os refluxarány nagysá­gától függően úgy méretezzük, hogy a kromatogra­fáló szakasz alján az üzem állandósultával tiszta acetilénből álló, kromatográfiai szempontból holt réteg alakuljon ki. Ily módon az új, folytonos üzemű kromatografáló .eljárással' a parciális oxidáció végtermékét úgy választjuk szét, hogy a fenéktermék 99%-ot meghaladó tisztaságú acetilén és magában foglalja a kromatografáló kolonnába bevezetett gázelegy teljes acetiléntartalmát, a fejtermék pedig az elegy A kiadásért felel: a Közgazi összes széndioxidtartalmát is magában foglaló ace­tilénmentes szintézisgáz. Kiviteli példa: 20 cm átmérőjű kb. 26 m magas kísérleti kolonnánkba, amelyben az 1,5 mm átlagos szemcsenagyságú aktívált szén (Nuxit AL) 210 kg/ó sebességgel mozgott, a 4,5 m magasságú kromatog­rafáló szakaszt 1,2 m hosszúságú frontális kroma­tográfiájú és 3,3 m hosszúságú kiszorításos kroma­tográf iájú részre osztó tálcán 1,5 ata nyomással óránként 30 nm3 25 C c hőmérsékletű gázelegyet vezettünk be, amelynek összetétele 7% acetilén, 4% széndioxid, 25% szénmonoxid és 64% hidrogén volt. A 280 C° hőmérsékleten tartott deszorberbe órán­ként 1,5 kg sztrippelő gőzt vezettünk be. A deszor­berben felszabaduló gáznak 25%-át vettük el fenék­termékként, úgy hogy 75%-a refluxként a kroma­tografáló szakaszba jutott vissza. Az üzem állandó­sultával a kromatografáló szakasz alján kb. 20—25 cm tiszta acetilénből álló, kromatográfiailag holt réteg alakult ki. Az elvett fenéktermék mindössze 0,5% szén­dioxiddal szennyezett tiszta acetilén volt. A szén­dioxid, szénmonoxid és hidrogén elegyéből álló fej­termékben acetilén nem volt kimutatható. Természetes, hogy az új eljárással nemcsak a tnetán parciális oxidációjának végtermékéből von­hatjuk ki tisztán annak teljes acetiléntartalmát, hanem minden olyan gázelegyből is, amely leg­nagyobbrészt kévésé adszorbeálható gázokból áll és acetilénen kívül széndioxidot is tartalmaz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tiszta acetilén kivonására kis acetilén­tartalmú, széndioxidot is tartalmazó gázelegyekből folytonosüzemű gázkromatográfiával, amelyre az jellemző, hogy a tulajdonképpeni kromatografáló szakasz felső részében az ennek alján bevezetett szétválasztandó gázelegyből frontális kromatográ­fiával az összes acetilént adszorbeáltatjuk, miközben az acetilénnél nem sokkal kisebb mértékben adszor­beálható széndioxid nagyobb része is adszorbe­álódik, majd a tulajdonképpeni kromatografáló sza­kasz alsó részében, az ehhez csatlakozó deszorpciós szakaszban felszabaduló gáz egy részének refluxként való visszavezetésével, kiszorításos kromatográfiai végzünk, amelyben a frontális kromatográfiában adszorbeált széndioxid gyakorlati értelemben ma­radéktalan kiszorítását azzal biztosítjuk, hogy refluxként a deszorbeált gáznak legalábbis 50%át vezetjük vissza és a kiszorításos kromatografiára rendelt alsó kromatografáló szakaszrész magasságát a szén csúszási sebességétől és refluxarány nagy­ságától függően úgy szabjuk meg, hogy e szakasz­rész alján, állandósult üzemben tiszta acetilénből álló kromatográfiai szempontból holt réteg alakuljon ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre az jellemző, hogy kiindulási gázelegyül a metán parciális oxidációjának végtermékét vesszük és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1089, Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom