144744. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
2 144.744 A találmányunk szerinti katódsugárcső működése a következő. Az elektronsugár a nyíllal jelzett irányból éri az ernyőt ill. képierősítőt. Ez a sugár, ha kellő feszültséggel gyorsítjuk, az alumíniumrétegen minden nehézség nélkül áthalad és az elektronok az első (4), a gerjesztő fényt szolgáló lumineszkáló rétegbe ütköznek. Az elektronok hatására ezen lumineszkáló rétegben célszerűen ultraibolya, de legalábbis alig látható, rövid hullámhosszú fény keltetődik, amely a második (5) lumineszkáló réteget gerjeszti. Mivel azonban mindkét réteg együtesen két elektróda között helyezkedik el, tehát e két elektródával együtt elektrolumineszcens cellát képeznek, e cellára adott feszültség hatására egyrészt a (4) rétegbe belépő1 elektronok, ill. ezek által kiváltott szekunderelektronok, másrészt az (5) rétegben a gerjesztő fény hatására keletkező szekunderelektronok, ill. a (4) rétegből esetleg ezen (5) rétegbe közvetlenül eljutó elektronok, valamint az azok által kiváltott szekunderelektronok felgyorsulnak, tehát a törzsszabadalomban leírt töltéshordozó megsokszorozódási jelenségen felül még az ismert fényerősítő hatás is érvényesül. Ezáltal a végeredményképpen szolgáltatott lumineszcens fény is erősebb lesz. A találmányunk szerinti katódsugárcső előállítása lényegében ugyanúgy történhet, mint a törzsszabadalmunk szerinti katódsugárcsőé, azzal a különbséggel, hogy nem egy, hanem két lumineszcens réteget kell felvinnünk. E lumineszcens rétegek vastagsága általában egyenként 2 és 50 mikron között lehet, célszerű azonban, ha 2—20 mikron között van, ha e rétegek átlátszóak. Nem átlátszó rétegek alkalmazása esetén a katódsugárcsövek kaszkád-ernyőinél egyébként szokásos vastagabb réteget kell alkalmazni, ez esetben azonban az effektus a fény és elektronok szóródása miatt esetleg kisebb, de a felületi fényesség még így is lényegesen jobb az eddig ismert képcsövekénél. A két vezetőelektróda közzé adott feszültség olyan, hogy a lumineszcens rétegeken levő térerősség legalább 10,000 V/cm célszerűen azonban ennél nagyobb, 15,000—20,000 V/cm legyen. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, azokra nemi korlátozzuk magunkat, úgyszintén semmiképpen nem korlátoz^ zuk magunkat e példák kapcsán leírt anyagok alkalmazására sem, mert a találmány értelemszerűen sokféle változatban és másfajta anyagokkal, így másfajta elektróda és lumineszkáló anyagokkal is jó eredménnyel megvalósítható. Az igénypontok ezekre is kiterjednek. Megjegyezzük végül, hogy ámbár a leírt elméleti megfontolások ill. működési elmélet tudomásunk szerint helyes, a találmányt ezen elméleti magyarázatoktól függetlenül azonban az képezi, amit az igénypontokban igénylünk. Szabadalmi igénypontok: 1. A 143.851 1. sz. EE-324 a. szabadalom 1—9 igénypontjai bármelyike szerinti katódsugárcső, különösen képcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a burafalra felvitt, és elektródaként kiképzett, valamint a lumineszkáló anyag felületén, a vákuumtér felé eső oldalon levő Ugyancsak elektródaként kiképzett vezetőrétegek között két lumineszkáló réteg helyezkedik el, amelyek közül a vákuumtéf felé közelebb eső réteg rövid hullámhosszú gerjesztő fényt szolgáltat, míg a másik réteg legalább részben ezen fény által gerjesztődik és a látható képet szolgáltatja, mimellett e két elektróda a közöttük levő két lumineszkáló réteggel együtt elektrolumineszcens cellát képeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét lumineszkáló réteg átlátszó. 3. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lumineszkáló rétegek vastagsága egyenként 2—50, célszerűen 2—20 mikron. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerjesztő fényt szolgáltató réteg a következő lumineszkáló anyagok legalább egyikéből áll: ezüsttel aktívált ZnS, ólommal és cériummal aktívált kálciumwolframát, antimonnal aktívált halofoszfát. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vákuumtértől távolabb eső lumineszkáló réteg ZnS típusú lumineszkáló anyagból, célszerűen rézzel aktívált ZnS-ból áll. 1 rajz A kiadásért fei,el: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1089. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László
