144730. lajstromszámú szabadalom • Rezgőkör konstrukció földeltrácsú erősítőkhöz
Megjelent: 1959 . március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.730. SZÁM 21. a4 . 1—13. OSZTÁLY - MA-639. ALAPSZÁM Rezgőkör konstrukció földeltrácsú erősítőkhöz „Hudavox" Budapesti Híradástechnikai Vállalat A bejelentő által megnevezett feltalálók: Malcsiner Ferenc mérnök és Székely László mérnök A bejelentés napja: 1956. július 4. A találmány tárgya földeltrácsú erősítők olyan rezgőköri konstrukciója, melynél a rezgőkörök egymás felett elhelyezett hasábkialakítású hangolható üregek, mely üregekben a belső eret koaxiálisán elhelyezett körkeresztmetszetű vezető alkotja. Az eddig ismert földelt rácsú erősítőknél használatos rezgőköri konstrukcióknak két főbb szerkezeti jellegzetességük van. 1. Rezgőkörként körkeresztmetszetű csöveket alkalmaznak. 2. Az anódtápvezeték belsejében foglalnak helyet a rács-, katód- és fűtővezetékek. E megoldásoknál legalább négy körkeresztmetszetű csövet kell egymásban koncentrikusan elhelyezni, s az ilyen elrendezés célszerű megvalósítása nagy gyártási pontosságot igényel. A körgyűrűalakúra kiképzett hangoló-dugattyúk hangolás közben beékelődnek, vagy bizonytalan érintkezést aának, ezért a finom hangolás nehézkes és bizonytalan. További hátránya a rezgőkörök ilyen kialakításának az, hogy előre kiszámított rezgőköri impedanciák megvalósítása meghatározott átmérőjű csövek alkalmazását teszi szükségessé. Az ilyen, a szabványostól eltérő csövek gyártása komplikált forgácsolási eljárást tesz szükségessé, (ami természetszerűleg a gyártási költségek növekedését eredményezi). A találmány szerinti rezgőkör — konstrukció — a fenti hibák kiküszöbölése céljából — körkeresztmetszetű cső helyett 1—2 mm-es lemezből hajlított, egymás felett elhelyezett szögletes hasábokat alkalmaz rezgőkörök gyanánt. Az ilyen konstrukciós kialakítás jellemzője, hogy gerjedésmentességet biztosít, a neutralizációs áramköröket feleslegessé teszi, a finom hangolás minőségét és üzembiztonságát javítja. A találmány szerinti rezgőkör konstrukcióit — egy példaképpeni kiviteli alakban — az 1. és 2. ábra szemlélteti. Az anódkör (1) és a katödkör (2) nem egymáson belül, hanem egymás felett nyer elhelyezést. Ezáltal elérhető, hogy a katód- és az anódkör rezgőköri árama nem egy közös rezgőkör vonalán halad át. Ezáltal a két kör csatolása minimumra csökken, nem áll fenn a begerjedés veszélye. Ennek folytán neutralizálásra — ami a hasonló erősítőknek kényes műszaki problémája szokott lenni — nincs is szükség. Ez a rezgőköri megoldás az anódkör harmonikus frekvenciára hangolását is lehetővé teszi. A két kör szétválasztása — a finom hangolás célszerű megvalósítására —• az anódkörben egy kiskapacitású változtatható kondenzátor (3) elhelyezését teszi lehetővé, mellyel mintegy 5%-os sávhangolás biztosítható, a durva hangolás céljára szolgáló rövidzár (4) helyzetének megváltoztatása nélkül. A katódkör rezonanciagörbéje igen lapos, ezért ott még nagyobb, kb. 20%-os sávhangolás is megvalósítható, megfelelően méretezett forgó kondenzátorral ,(5). A lapos rezonancia-karakterisztika folytán, — a jelenlegi ultrarövid hullámú sávfelosztás mellett — egy ultrarövid hullámsávon belüli áthangolás esetén a katódkört nem kell csúszkás rövidzárral ellátni, ami konstrukciós és kezelési szempontból nagy előnyt jelent. Az anódcső (6) az alsó rezgőrendszer belső erének (7) folytatásaként helyezkedik el, mely belső érben a hűtőlevegő is (8) keresztül halad. Az anódelőfeszültség leválasztására a belső csőből kiképzett kondenzátor (9) szolgál, mely egyúttal az egész belső szerkezet mechanikai rögzítését is biztosítja. Csőcsere alkalmával a két csőrészből álló belső ér csövei egymásba tolhatók, és a lesüllyedt cső az alsó hasábon levő ajtón keresztül eltávolítható. A cső fűtőfeszültségének hozzávezetése flexibilis, ami az adócsövek méreteit illetően nagyobb gyártási toleranciát tesz lehetővé. Az 1. ábra szerinti elvi kapcsolásnak megfelelő rezgőköri elrendezés perspektivikus képét — a belső szerkezeti elemeket láthatóvá tevő kitörésekkel ~- a 2. ábra szemlélteti.
