144696. lajstromszámú szabadalom • Tagolt vonat
Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.696. SZÁM 20. d. 29—31. OSZTÁLY - VE-281. ALAPSZÁM Tagolt vonat Ministerium für Verkehrswesen, Berlin A bejelentő által megnevezett feltalálók: Kramer Erwin mérnök, Berlin-Altglienicke, Grevesmühl Alfred mérnök, Berlin-Pankow, Schulze Friedrich mérnök, Genthin, Taekert Rudolf mérnök, Berlin-Niederschönhausen, Jaenichen Willi mérnök, Hohenneuendorf b/Berlin A bejelentés napja: 1957. március 18. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1950. március 27. A találmány tagolt (csuklós, ízeit) vonat, különösen személy- és teherszállító sínjárművekhez. E vonat több kocsiegységből áll, melyek külön támaszokon úgy vannak ágyazva, hogy jó görbületi futást érünk el. Az ismert tagolt vonatoknál a terhet a különböző kivitelekben gyártott forgózsámolyokra csészés csukló viszi át, mely a kocsiszekrény és a forgózsámoly között összekötő elemet alkot. Ismeretesek olyan tagolt vonatok is, amelyek kocsiegységeit forgózsámolyon kilengethetően vagy központi forgáscsap nélkül ágyazzák. Ismeretesek továbbá olyan tagolt vonatok is, amelyeknél a teher felvétele és a kocsiegységek összekapcsolása kormányozható egyes tengelyek segítségével történik. Ismeretesek továbbá olyan vonattípusok is, amelyeknél két alvázas kocsiegység között egy alváz nélküli kocsiegység van. Ez utóbbi kocsiegységet forgathatóan ágyazzák a két másik kocsiegység alvázán és így érik el a különböző kocsiegységek összekötését. Minden eddig ismertté vált tagolt vonattípus lényeges jellemzője, hogy a terhelést a kocsiszekrényről a forgózsámolyra vagy a kormányozható egyes tengelyre úgy származtatják át, hogy a kocsiszekrények megtámasztásához nem iktatnak közbe külön keretet. Hátrányuk azonban, hogy a görbületekben haladó egyes kocsiegységek a kerékpárokra forgatónyomatékokat fejtenek ki, melyeket a keréktestek a nyomkoszorún kénytelenek felvenni. Ez a kerékpárok nyomkoszorújának ked- ' vezőtlen igénybevételét jelenti, ami nagyfokú káros kopást és ezzel kisiklási veszélyt eredményez. A találmány szerint e hátrányok kiküszöbölésére az alváz nélküli b, c kocsiegységeket (lásd a mellékelt rajz 3. ábráját) az alvázas —a— kocsiegységekkel külön 2 kerettartó úgy köti össze, hogy az alváz nélküli kocsiegységek a 4, 5 támaszok közvetítésével fekszenek fel és viszik át a terhelést a 2 kerettartóra, mely, egyrészt a forgózsámoly felvételére való, másrészt az —7 a— kocsiegységet a 3 támasz közvetítésével ágyazza. A találmány további előnye, hogy tetszés szerinti típusú forgózsámolyt alkalmazhatunk. A rajz a találmány szerinti tagolt vonat egyik kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra vágánygörbületben haladó, ismert kivitelű tagolt vonat felülnézete. A 2. ábra hasonló felülnézet a találmány szerinti vonatra. A 3. ábra egy alvázas kocsiegységet és két alváz nélküli kocsiegység csatlakozó részét oldalnézetben mutatja. A tetszés szerinti 1 foi'gózsámolyon a 2 kerettartót oldalirányban elforgathatóan ágyazzuk. Ettől az ágyazástól függetlenül az —a— kocsiegységet 3 támaszok segítségével forgathatóan ágyazzuk a kerettartó középső részében. A 2 kerettartó végein levő 4, 5 támaszok a b, c kocsiegységek támaszkodó talpait veszik fel. A találmány lehetővé teszi, hogy a forgózsámoly görbületi haladáskor teljesen kényszermentesen, tehát a b, c kocsiegységektől függetlenül állhasson be. Ily módon biztosítjuk a kényszermentes görbületi haladást és akadályozzuk meg a kerékkoszorúk túl korai kiélesedését. Szabadalmi igénypont: Tagolt vonat, különösen sínjárművekhez, több kccsiegységgel, azzal jellemezve, hogy a (b, c) kocsiegységek (2) kerettartó (4, 5) támaszaiban vannak ágyazva, mely kerettartó egyrészt a tetszőleges forgózsámolyt fogadja magába, másrészt a két említett (b, c) kocsiegységet egymással összekötő (.a) kocsiegység megtámasztását végzi. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 084 Terv Nyomda, 1958. Felelős vezető: Gajda Lászlő
