144672. lajstromszámú szabadalom • Félautomata osztályozó adatgyűjtőgép és a hozzája tartozó kártyalyukasztógép

Megjeleni: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.672. SZÁM 43. a. 41-42. OSZTÁLY - PO-224. ALAPSZÁM Félautomata osztályozó adatgyűjtőgép és a hozzátartozó kártyalyukasztógép Dr. Podonyi András könyvtárvezető-helyettes, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 23. Egyes foglalkozási ágakban szüksége mutatkozik annak, hogy olyan osztályozó adatgyűjtőgép álljon rendelkezésre, amellyel munkaközben különféle adatokat lehet folyamatosan összegezni. Így a könyvtárakban a kikölcsönzött könyvek kartotékjain, kártyáin fel van jegyezve a könyv tárgyköre. nyelv«, származási helye (ország) stb. a kölcsönző kártyáján pedig annak neme, kora képzettsége, foglalkozása stb. Ezeket az adatokat a kártyákon megfelelő rendszer szerinti lyukasztással lehet rögzíteni. A legegyszerűbb ismert lyukrendszer az, amelynél a kártya egyik — pl. bal alsó — sarka a kezdőpont •s ettől, mint koordinátarendszer kezdőpontjától kiindulva egy vagy több sorban vannak a lyukasztások helyei, amelyek mindegyike más és más adatnak felel meg. A kártyák valamely értékelőgép értékelőhelyére azonos elhelyezésben kerülve a lyukasztásokon át a megfelelő áramkört zárják s ezáltal- a gép az értékelést (osztályozást és összegezést) elvégezheti. A hasonló rendszerű ismert gépek (pl. a Holerith t rendszerű gépek) munkaközben folyamatos összegzésekre nem használhatók, mert gyors tömegmunkára, teljesen automatikus működéssel készültek. Munkájukhoz valamennyi értékelendő kártyát össze kell gyűjteni és egyszerre behelyezni a gépbe, ami a példakép felhozott könyvtári munkában nem lehetséges. Itt a munka természete megkívánja a kártyák munkaközbeni értékelését, utána a kártyák visszahelyezését a helyére, esetleg később újonnan való elővételét és újabb értékelését, stb. Nagy hátrányuk az ismert gépeknek az is, hogy működésükhöz határozott nagyságú és minőségű (vastagságú) kártya szükséges, aminek a beszerzése gyakran ütközik nehézségekbe. További hátrányuk, hogy a gépek igen drágák. A találmány szerinti készülék mindezeket a hátrányokat kiküszöböli és olyan olcsóbb félautomata osztályozó adatgyűjtőgépet szolgáltat, amellyel munkaközben többféle adatot külön-külön és egyben több különböző, de egy csoportba tartozó adatot együttesen is lehet összegezni. A gép működtetéséhez bármilyen nagyságú és vastagságú kártya használható, amelynek a megfelelő rend szerinti lyukasztását a találmány szerinti kézi lyukasztógéppel lehet elvégezni. A gép üzeméhez szükséges villamos áramforrást a hálózat vagy néhány szárazelem szolgáltathatja. A találmány lényege, hogy a kártyák értékelőrését annak kerületén a szájnyíláshoz képest ferdén elhelyezett, egymásra merőleges ütközőléc határolja, amelyeknek metszéspontja a kártyák sarokpontjának felel meg; az érintkezőcsúcsok az egyik ütközőléccel párhuzamosan egy vagy több sorban helyezkednek el, a kártyáknak az értékelőrésbe való behelyezése és onnan való kivétele, valamint az áramkör zárására szolgáló érintkezők mozgatása megfelelő áttétellel, kézi erővel egyenként történik. Előnyös, ha az értékelőrés függőleges, vagy közel függőleges, amikor is a kártyák saját súlyuknál fogva foglalják el a megkívánt értékelőhelyzetüket. A lyukasztásoknak megfelelő áramkörök zárása úgy történhetik, hogy az értékelőrés egyik oldalfelületén elhelyezett, rugóval ellátott csúcsokhoz az értékelőrés másik oldalát alkotó, ugyancsak rugóval kifeszített érintkezőlapot a lenyomókar működtetésére körhagyó tárcsa (excenter) nyomja hozzá. Az értékelőrésben levő kártya csak a lyukasztás helyén engedi meg az érintkezőcsúcs és az érintkezőlap érintkezését, a többi csúcsot elszigeteli. Az áramkör zárása folytán a beiktatott elektromágnes a megfelelő számlálószerkezetet "működésbe hozza. A találmány értelmében több érintkezőcsúcshoz tartozó áramkör leágazás útján egyidejűleg működtethet egy olyan elkülönített számlálószerkezetet is, amely ekként valamennyi kapcsolatos érintkezőcsúcsnak a kártya lyukasztásain át történő árarnzárásakor azok számlálószerkezetével együtt mozog. A számlálószerkezeteket elláthatjuk kézi beállítóeszközzel is. Pl. a számkorongokon kívül a szerkezet tengelyére egy igazító korongot szerelünk, amely az utolsó számkorongot magával viszi. Egyik célszerű megoldás az, amelynél a számlálószerkezetek egy vagy két oszlopban egymás fölött vannak elhelyezve, s a tengelyüknek a burkoló házfalon túlnyúló végén kívülről hozzáférhető módon van a kézi igazgató korong vagy egyéb eszköz felszerelve.