144654. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú erősítő
6 144.654 don a V3 dióda nyugalmi áramából származó feszültségnek a V4 dióda nyugalmi áramából származó feszültséggel való kompenzálását teszi lehetővé. Az 5—6 pontok közti feszültségkülönbséget a Pi potenciométer segítségével változtathatjuk, ezzei történik a nullázás. A 3., 4. pontok közt megjelenő erősített feszültséget az M mutatós műszer előtétellenállások közbeiktatásával érzékeli. Az előtétellenállások átkapcsolására szolgáló Y3 átkapcsoló kényszerkapcsolatban van az Yj és Y2 átkapcsolókkal. A 14. ábrán látható áramkör további részei a berendezés belső táplálását, ill. a szűrést szolgálják. A TV hálózati transzformátor a Vá egyenirányító csövön keresztül, az r21 és r 2 2 ellenállásokon át, a Cs és C 6 kondenzátorok, valamint a V 6 stabilizáló ködfénylámpa által szűrt és stabilizált egyenfeszültséget szolgáltat az egyenáramú erősítő számára. A C4 kondenzátorral hangolt T 2 ferrorezonáns stabilizáló transzformátor a Ti transzformátor egyik szekunder tekercséből vett és a P2 potenciométerrel szabályozott feszültséggel sorbakötött szekunder tekercséből táplálja a V3 és V 4 diódák, valamint a Via és a Vi& elektroncsövek fűtőáramkörét. A C7 kondenzátor szűrés céljait szolgálja. Végül az áramkört a szokásos két olvadó biztosító egészíti ki. Mivel pentódákat alkalmaztunk, amelyek a triódákkal összehasonlítva, kisebb anódfeszültséggel is jól működnek, az anódáramköri táplálás stabilizálását az egyszerű Vc stabilizáló glimmlámpával oldhattuk meg. A T2 stabilizáló transzformátorral a Vj—V5 elektroncsövek csak egy részének fűtőáramkörét tápláljuk, ily módon kisebb energia stabilizálása szükséges, mintha az összes elektroncsövek fűtőáramkörét közösen táplálva stabilizáltuk volna. A 13. ábrán vázolt áramkör a 14. ábrán ábrázolthoz hasonlóan egy nagyfrekvenciás csővoltmérő kapcsolási rajza. Az áramkörben alkalmazott egyenáramú erősítő a 6. ábrának felel meg, azzal az eltéréssel, hogy a 6. ábrán feltüntetett V> ikertrióda helyett a 13. ábrán a V2n és V 2 & elektroncsövek vannak alkalmazva, az összes elektroncsövek pentódák, továbbá azzal az eltéréssel, hogy amíg a 6. ábrán csak a Ví0 elektroncső 1 rácsa és a B ponttal azonos 2. pont közé kapcsoltunk feszültséget, addig a 13. ábrán a Vj& elektroncső vezérlőrácsa és az A pont közé is kapcsoltunk feszültséget. A nullázás a Px poteneiométerrel történik. A teljes nullázó áramkör, az ru r 2 , r 3 , r s , r 6 ellenállásokból és a P] potenciométerből áll, és a 6. ábrán bemutatott áramköri megoldásnak felel meg. Az. egyéb áramköri elemek rendeltetése megegyezik a 14. ábrán azonosan jelölt áramköri elemek rendeltetésével. Szabadalmi igénypontok: 1. Negatív visszacsatolásos egyenáramú erősítő, amelynek fokozatai elektroncsőpárokat tartalmaznak és amelynél az egyik elektroncsőpár vezérlőrácsai a bemenő áramkörhöz, a másik elektroncsőpár anódjai a kimenő áramkörhöz csatlakoznak, ellenállásokon át az elektroncsövek anódjai pozitív, azok katódjai pedig negatív feszültségre vannak kapcsolva és amely erősítőt az első elektroncsőpár anódjai és a második elektroncsőpár rácsai közötti közvetlen villamos kapcsolat, továbbá a negatív visszacsatolást létesítő olyan ötpólusú ellenálláshálózat jellemez, amelynek két pólusa a második elektroncsőpár anódjaihoz, további két pólusa az első elektroncsőpár katódjaihoz, ötödik pólusa pedig a tápáramkör negatív pólusához van kapcsolva. 2. Negatív visszacsatolásos egyenáramú erősítő, amelynek fokozatai elektroncsőpárokat tartalmaznak és amelynél az egyik elektron csőpár vezérlőrácsai a bemenő áramkörhöz, a másik elektroncsőpár katódjai a kimenő áramkörhöz csatlakoznak, közvetlenül vagy ellenállásokon át az elektroncsövek anódjai pozitív, azok katódjai pedig negatív feszültségre vannak kapcsolva és amely erősítőt az első elektroncsőoár anódjai és a második elektroncsőpár rácsai közötti közvetlen villamos kapcsolat, továbbá a negatív visszacsatolást létesítő olyan ötpólusú ellenálláshálózat jellemez, amelynek két pólusa a második elektroncsőpár katódjaihoz, további két pólusa az első elektroncsőpár vezérlőrácsainak áramkörébe, ötödik pólusa pedig a tápáramkör negatív pólusához van kapcsolva. 3. Az 1., ill. 2. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ötpólusú ellenálláshálózat négy ellenállásból áll. 4. Az 1., ill. 2. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ötpólusú ellenálláshálózat négy nem változtatható ellenállásból és egy potenciométerből, vagy leágazással ellátott ellenállásból áll. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ötpólusú ellenálláshálózat négy nem változtatható ellenállásból és két potenciométerből, vagy egy potenciométerből és egy leágazással ellátott ellenállásból áll. Az előző igénypontok bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ötpólusú ellenálláshálózat ellenállásai úgy vannak megválasztva, hogy a kimeneti ponthoz csatlakozó két pont rövidrezárása esetén az ötpólusú hálózat olyan négypólussá alakul, mely kiegyensúlyozott hidat alkot. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az elektroncsőpárok részben vagy egészben közös burába épített iker elektródarendszert alkotnak. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az elektroncsövek közül egy vagy több többrácsos. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az első elektroncsőpár két elektroncsövének munkapontja úgy van beállítva, he%y zérus bemenő jel esetén és nullázott állapotban ezen elektroncsöveknél a vezérlőrács és katód közötti feszültségkülönbségek aránya az áthatások arányával egyenlő, ahol áthatáson trióda esetén az anód-vezérlőrács áthatást, többrácsos elektroncső, pl. pentóda esetén a segédrács-vezérlőrács áthatást kell érteni. 10. A 8. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az első elektroncsőpár elektroncsövei többrácsosak, jellemezve továbbá még azzal, hogy az első elektroncsőpár két elektroncsövének munkapontja úgy van beállítva, hogy zérus bemenőjel esetén és nullázott állapotban ezeri elektroncsöveknél a segédrács és katód közötti feszültségkülönbségek aránya a segédrács-vezérlő-
