144648. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses gyújtólámpa gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.648 SZÁM 42. í. 3-20. OSZTÁLY - EE-348. ALAPSZÁM Gáztöltéses gyújtólámpa gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Mészáros Gyula dr., gépészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. április 7. A találmány tárgya gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához való oly gyújtólámpa, mely ionizálható gázzal töltött, légmentesen lezárt burából, a búra falában elhelyezett és a burába benyúló árambevezetőkből, valamint a burában elrendezett és egy-egy árambevezetőhöz kapcsolt két elektródából áll, melyek közül legalább az egyik bimetalként van kiképezve olymódon, hogy gázkisűlés általi hőhatásra a másik elektródával elektromos áramkört zár. Az ilyen típusú gyújtólámpákkal szemben egyrészt az a követelmény, hogy egyszeri gyújtáspróbálkozásra biztosan begyújtsa az üzembe helyezendő gázkisüléses csövet, pl. fénycsövet, valamint, hogy a gyújtólámpa bekapcsolása és a gázkisüléses cső begyújtása között eltelt időtartam minél rövidebb legyen. Az ismert gyújtólámpák ezeket a követelményeket nem elégítik ki kellő mértékben. A bimetalelektródák egyenes, vagy hajlított alakúak és az ellenelektródát a gázkisülés hőjének hatására folyamatosan közelítik meg. Az ellen-elektróda elérésekor a kisülés megszűnik, a bimetal rögtön hűlni kezd és a kontaktus megszakad, még mielőtt a gázkisüléses cső katódája a munkapont hőmérsékletéig emelkedett volna. Ez a gyújtási kísérlet az esetek túlnyomó többségében még a cső begyújtása előtt többször megismétlődik, minek következtében villanássorozatok léphetnek fel az üzembehelyezendő gázkisüléses csőben, és meghosszabbodik a gyújtólámpa bekapcsolása és a cső begyújtása közötti időtartam. Természetesen jelentősen csökken a cső élettartama és a gyújtó túlságosan nagy igénybevételeknek van kitéve. A találmány célja oly gyújtólámpa készítése, mely az ismert gyújtólámpák hátrányait kiküszöböli és eleget tesz a fent állított követelményeknek. A találmány értelmében a gyújtólámpát olymódon alakítjuk ki, hogy az egyik elektróda tartószerven rögzített csonkakúppalást-alakú b}metaltestből áll, melynél a kisebb hőtágulású együtthatójú bimetal-elem normál hőmérsékleten a csonkakúp-palást külső felületét képezi. A bimetalltestet olymódon alakítjuk ki, hogy meghatározott hőmennyiség hatására kúposságának értelmét ugrásszerűen megváltoztatja és akkor a nagy hőtágulási együtthatóval rendelkező bimetallelem képezi a csonkakúppalást külső felületét. A bimetalltest, ezen ugrásszerű alakváltozása következtében, a másik elektródával áramkört zár. A találmány értelmében célszerű a bimetalltesten oly érintkezőt kialakítani, mely a bimetalltest ugrásszerű 'alakváltozása következtében villamos érintkezésbe jut a másik elektródával. Célszerű továbbá a másik elektródát tartószervre szerelt rugalmas érintkezőből kialakítani, mely a bimetalltest ugrásszerű alakváltozása következtében villamos érintkezésbe jut a kúpos bimetalltestből álló elektródával. A találmány további részleteit az ábrákon feltüntetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük. A mellékelt rajzban az 1. ábra a gyújtólámpát tünteti fel normál hőmérsékleten, a 2. ábra ugyanazt a gyújtót tünteti fel oly állapotában, amelyben az elektródák érintkeznek, és a 3. ábra a gyújtólámpa egy részletét mutatja nagyobb léptékben. Az (1) burában vannak beforrasztva a (2, 3) árambevezetők, ezekhez csatlakoznak a (12) és (13) elektródák. A (12) elektróda (5) tartószervből és arra szerelt (6) bimetalltestből, míg a (13) elektróda (4) tartószervből és arra szerelt rugalmas (7) érintkezőből áll. A bimetalltestet nagyobb léptékben a 3. ábra mutatja, mely jól látható, hogy az csonkakúp-palást alakú, lényegileg gyűrűszerű test, melynek külső felületét (9) és belső felületét (10) bimetallelem képezi. A külső (9) fémnek kisebb a hőtágulási együtthatója, mint a belső (10) fémé. A példakénti kivitelnél a bimetalltesten (8) érintkezőt rögzítettünk, mely kapcsoláskor együtt dolgozik a (13) elektróda rugalmas (7) érintkezőjével és amely a bimetall kényelmesebb elhelyezését teszi .lehetővé. A bimetalltestet nagyobb átmérőjű végénél fogva rögzítettük az (5) tartószervhez, olymódon, hogy a csonkakúp-palást alakú bimetalltest geometriai