144646. lajstromszámú szabadalom • Lpegető rakodógép

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.646. SZÁM 81. e. OSZTÁLY - SI-519. ALAPSZÁM Lépegető rakodógép t A Magyar Állam, mint a feltaláló Simoncsics István jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1955. május 17. A bányászatban eddig alkalmazott rakodógépeknek igen nagy hátránya, hogy nagy terjedelmük, nagy súlyuk és komplikált gépezetük miatt nehezen kezelhetők és nehezen mozgathatók. A hazai bányák adottságai olyanok, amelyek általában nem engedik meg nagyobb terek megfelelő biztosításnélküli kiképzését, ami az eddig ismert bányagépek alkalmazásához, azok mozgása miatt szükséges. A jelen találmány szerinti rakodógép a fenti hiányosságokat kiküszöböli. Súlya az eddigi rakodógépekhez viszonyítva kicsi, kb. 500 kg. Könnyedén kezelhető és teljesítőképessége megfelel a bányászat követelményeinek. A bányába való leszállítása egy úgynevezett csillés kasban történhet, amelyben a gép elfér. A gép mozgatása, — az eddig használt rakodógépektől eltérően — nem hernyótalpon, hanem lépegető megoldással történik. A lépegető szervek mozgatását tengelyen elhelyezett excenterek végzik, amelyek mozoghatnak együtt, mozoghatnak külön-külön előre és hátra. A rakodógép egyéb darabos áru (pl.: kő, kavics stb.) felrakására is alkalmas. A csatolt rajz a találmány szerinti lépegető rakodógép egy példaképpeni kiviteli alakját mutatja: az 1. ábra a gép oldalnézetét, a 2. ábra a gép felülnézetét, a 3. ábra a lépegető szervét, a 4. ábra mozgatás-meghajtás elvi vázlatát mutatja. A lépegető rakodógép részletes ismertetése. A rakodógép —1— alvázának végéhez kapcsolódik a —4— harácsoló. Ugyancsak ehhez a géphez kapcsolódik merev vagy szögben állítható módon a kaparószalag —5— váza. A —3— szállítószalag és a —4— harácsoló között van elhelyezve a —2— vágóéi. Az —1— alváz középső részéri van elhelyezve az előre és hátra való mozgást biztosító •—6— lépegető szerv, amely két darabból áll és az alváz két oldalán és középen vap elhelyezve. Az —1— alváznak a —4— harácsolóval szemben levő másik végén van elhelyezve a keresztirányú mozgatásra szolgáló —7— lépegetőszerv. Majd ugyancsak ezen a végen van elhelyezve a —8— járómű, amely arra szolgál, hogy a munkahelyek közötti mozgatást megkönnyítse. A lépegetővel való mozgatás ehhez lassú. Az —1— alvázon van elhelyezve a hajtómű, amely különböző kapcsolások segítségével a kívánt mozgást az alábbiak szerint biztosítja. A villanymotor bekapcsolásával forgásba kerül a hajtómű, amely a —9— körmöskapcsoló bekapcsolásával meghajtja a —10— és —11-— tengelyeket, amelyek a lépegető szervek tengelyeit képezik. Ezeken a tengelyeken vannak elhelyezve a —12—• excenterek, amelyek meghajtása esetén a lépegetést biztosítják. A —13— körmös kapcsoló bekapcsolásával mozgásba jönnek a —14— tengelyen levő —15— forgókalapácsok! Ezek a forgókalapácsok a gép előrehaladásának útjában levő ellenállások leküzdése végett a —2— vágóélek végeire ütéseket mérnek. A —13— kapcsoló kapcsolásával egyidejűleg forgásba jön a —16— tengely is, amely a szállítószalagot tartja üzemben. A —17— kapcsoló bekapcsolásával üzembekerül a —4— harácsoló, mely a gép előtt a rétegvastagságot alakítja és ezzel egyrészt a gépnek az anyagba való könnyebb behatolását teszi lehetővé, másrészt elősegíti a nagyobb mennyiség felrakását. A —18— kapcsoló bekapcsolásával lehet üzembehelyezni a —7— keresztirányú lépegetőszervet. A —8— járómű a —19—• tengelyen van elhelyezve, amelyet a —20—> kar elfordításával lehet üzembe helyezni. A haladási és elfordulási irány változtatása fázisváltóval történik. A rakodógép szállítószalagja készülhet meghatározott hosszúságúra, de készülhet változtatható kivitelben is. A —21—, —22— és —23—, —24— tengelyek a körmöskapcsolók elhelyezésére és a forgásátvitelre szolgálnak. A gépet például a szénkészletbe a lépkedőszervek tolják be. Az ellenállást a gép mozgása csökkenti. E mozgás következtében a gép orra a szénkészletbe hatol és eközben a szén úgy torlódik, hogy a kaparószalag azt folyamatosan elszállítja.