144645. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés mágneses, induktív vagy kapacitatív impulzusközlésű vonatvég-jelentéshez vagy tengelyszámláláshoz, vasútbiztosító berendezések számára
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.645. SZÁM 20. i. 30-45. OSZTÁLY — Sí—651. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés mágneses, induktív vagy kapacitív impulzus közlésű vonatvég jelentéshez vagy tengelyszámláláshoz, vasútbiztosító berendezések számára VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik Berlin cég, Berlin-Treptow (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentő által megnevezett feltaláló: Otto Gerd-Albrecht mérnök, Berlin-Finkenkrug A bejelentés napja: 1957. május 6. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. október 24. A találmány olyan kapcsolási elrendezés, amely a vasútbiztosítás terén vonatvég-jelentésekhez vagy tengelyszámlálásokhoz egyaránt felhasználható. Ilyenfajta kapcsolási elrendezések, melyek mágneses, induktív vagy kapacitív impulzusadással dolgoznak, már ismeretesek. Vonatvég jelentő berendezéseket gyakran alkalmaznak az ún. szigetelt sínnel kapcsolatban, mert ez egymagában nem nyújt biztosítékot arra, hogy a sínen az egész vonat végighaladt, ill. azt elhagyta. E célra tengelyszámláló berendezéseket is használnak, melyek valamennyi blokkszakaszban elrendezett felvevő és továbbító számlálóműveikkel tudják megállapítani a vonat végének áthaladását. Míg a szigetelő sínnel kapcsolatos vonatvégjelentő berendezések aránylag jól felhasználható biztosító berendezések, addig a tengelyszámláló berendezések csak akkor dolgoznak megbízhatóan, ha a kapcsolási elrendezéseikben foglalt relék a korszerű vasúti üzemben fellépő gyors impulzusadás fokozott követelményeinek eleget tesznek. E célra finomreléket használnak, melyek működésbelépési ideje 10~s —3.10"~ 3 sec, és amelyeket nagy mechanikai pontossággal kell készíteni. A kapcsolási időnek ezen túlmenő megrövidítése az ismert relétípusokkal nem érhető el nehézségek nélkül. A reléknek még az az alapvető hátrányuk is van, hogy egyrészt zavarokra hajlamosak, másrészt nem használhatók egyidejűleg váltakozó- és egyenáramra, hanem csak ezek egyikére. A találmány szerint a vonatvég jelentő vagy tengelyszámláló berendezések kapcsolásaihoz tiratronokat alkalmazunk és a jármű által befolyásolt gerjesztő áramköröket váltakozó- és egyenárammal tápláljuk. A találmány szerint továbbá kapacitív impulzusadás esetén a korreszpondeáló kondenzátorfegyverzetet a vonat végén levő szerv alkotja. Ezenkívül a menetirány tekintetbevételére a sín közelében elrendezett kondenzátorfegyverzeteket egymás mögött vagy átíapoltán helyezzük el. Az impulzusadást előidéző szerkezeti részeket azonban úgy is elrendezhetjük, hogy mindkét korreszpondeáló kondenzátorfegyverzet a sín alatt legyen és kölcsönös távolságukat a tengelynyomás módosítsa. A találmánnyal elérhető előnyök a tiratronnak mint kapcsolószervnek alkalmazása folytán lényegileg abból származnak, hogy annak kapcsolási ideje a legrövidebb kapcsolási idővel dolgozó ismert relékkel szemben tíznek legalább két hatványával rövidebb. A tiratronnak ez a magában véve ismert kapcsolási ideje, mely 10~6 —10~ 5 sec-ot tesz ki, a vasútbiztosítási technika nagy impulzusfrekvenciájára tekintettel igen kedvező. Ezenkívül a tiratron érintkezőmentes kapcsolása következtében a reléknek az érintkezők okozta zavarai elmaradnak. Különösen fontos azonban az a körülmény, hogy a tiratron a relével ellentétben váltakozó- és egyenárammal működtethető. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a kapcsolási elrendezésnek a jármű által befolyásolt gerjesztő áramkörét szintén és egyidejűleg váltakozó- és egyenárammal tápláljuk. Ezzel elérjük, hogy a jármű bármely lehetséges sebessége mellett az impulzusadás biztosítva van. Míg ugyanis nagy sebességnél ún. egyenáramú áramlökések keletkeznek és fejtik ki hatásukat, addig a jármű lassú meneténél, sőt álló helyzetében is váltakozóáramú áramlökések lépnek fel, melyek közül már az első meggyújtja a tiratront. A rajz a találmány szerinti kapcsolási elrendezés két kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábrán —Pj— és —P2 — az itt választott kapacitív impulzusadáshoz szükséges kondenzátor lemezpárja. Ezek közül a —P2 — lemez, mint fentebb említettük, a kapcsolási elrendezésnek vonatvégjelentő berendezésként való alkalmazása esetén a vonat végén levő szerv lehet. A keletkező egyen- vagy váltakozóáramú áramlökések a —Tr— transzfor-
