144644. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés a figyelmeztetési idő egyeztetésére önműködő átjáróúti biztosító berendezésekben, a mérő és figyelmeztető útszakaszban állandó vonatsebességek mellett, valamint a mérési és lassulási idő olyan viszonya mellett, amely a mérő és a figyelmeztető útszakasz arányának felel meg
2 144.644 érintkezők határolják. A mérő útszakaszok hoszsza úgy aránylik a figyelmeztető útszakaszok hoszszához, mint pl. 1 :10. Amikor a —K 1— érintkezőt a mérő útszakaszba tetszés szerinti sebességgel befutó vonat működteti, az —A— relé (2. ábra) kikapcsolódik, de a —C 1—• kondenzátor által késleltetve csak t0 előfutási idő elteltével nyílik, mely a leggyorsabb vonatnak az —Sm — mérő útszakaszra eső menetidejével egyenlő. E nyitás folytán az —a— átváltó érintkező átkapcsol, minek hatására az eddigi negatív —XJe rácsfeszültség helyett pozitív +U e feszültség jut a nagy —R— ellenálláson át a Millerintegrátor vezérlőrácsára. Ezáltal a mostani Ua anódfeszültség, mely az alaphelyzetben Us (telepfeszültség) volt, a Miller-integrátor természetének megfelelően lineárisan csökken (3. ábra). A feszültségesés kezdetén a —B—- relé záródott. Amikor a vonat a t0 előfutási idő és a vonatsebességtől függő ti mérési idő elteltével a —K 2— érintkezőn áthalad, az —A— relé ismét zár és az ^a— érintkezőt átvezérli, úgyhogy most megint —Ue feszültség van a cső vezérlőrácsán. Ennek következtében az Ua anódfeszültség ismét lineárisan emelkedni kezd. E feszültségemelkedés t2 idejét az \Je rácsvezérlő feszültségek, R ellenállások vagy C 2 kapacitások megfelelő méretezésével a tt időnek pl. a 10-szeresére növeljük. Emellett figyelembe kell venni, hogy a rácsfeszültség átsarkítása a feszültségesést feszültségemelkedéssé változtatja, míg a rácsfeszültség nagysága, ill. a nem ábrázolt —-a— átváltó érintkezőkkel átkapcsolandó —R— ellenállások vagy —C2— kondenzátorok a ti : t2 időviszonyt szabják meg. Az így meghatározott t2 idő elteltével az Ua feszültség ismét felvette az Uß értéket, mire a működést kiváltó —B— relé ismét nyílik. Már a —K 2— érintkező működtetésekor a —C— bekapcsolórelé áramköre a relé zárására előkészült, a -—C— relé azonban az eddig nyitott —b— érintkező miatt nem tudott dolgozni. A —C— relé csak a —B— relé fentemlített nyitása után tud záródni és a figyelmeztető berendezést bekapcsolni. Minthogy a —B— relé munkaáramú relé, a —C— bekapcsolórelé esetleges zavarok esetén, pl. az anódfeszültség kimaradásakor vagy a cső fűtőszálának szakadásakor a —K 2— érintkező bejárása alkalmával azonnal, a figyelmeztetési idő egyeztetése nélkül záródik. Ugyanaz a vonat a figyelmeztető útszakaszból kifutva, az ellenirányú —K 4, K 5— bekapcsoló érintkezőket nem ábrázolt, ismert módon elreteszeli. Ugyanezt a hatást a 4. ábra szerint a —Cj— kondenzátor megtakarítása mellett úgy is elérhetjük, hogy a —K 1— érintkező működtetésekor az —A— relé ugyan késedelem nélkül nyílik és a feszültségesés azonnal megkezdődik, a —B— relé azonban a párhuzamos —P— ellenállás folytán a t0 2 előfutási idővel késleltetve záródik. Emellett a —B— relének második, ellenkező értelemben gerjesztett tekercse is van, melyet —a— érintkező kapcsol be, úgyhogy a —B— relé ugyanannál a feszültségnél nyílik, amelynél előbb záródott. Az 5. ábrából kitűnik, hogy a t2 idő elteltével emelkedő Ua feszültség a működés kiváltására nincs befolyással, hanem csak az alaphelyzet visszaállítására való. Ha az előbbiekkel ellentétben a vezérlőrács feszültsége az alaphelyzetben nem negatív, hanem pozitív, akkor a tt mérési idő alatt feszültségesés helyett feszültségemelkedés, a t2 késleltetési idő alatt pedig feszültségemelkedés helyett feszültségesés következik be. Magukban véve ismert és ezért itt nem tárgyalt kapcsolási műveletekkel módunkban áll a találmány szerinti kapcsolási elrendezést többvágányú üzemben is alkalmazni. Ha ilyenkor az egyik vonat mérési, ill. lassulási ideje alatt egy másik vonat a másik vágány mérési útszakaszán halad, akkor a figyelmeztető berendezés azonnal, a figyelmeztetési idő egyeztetése nélkül bekapcsolódik. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés a figyelmeztetési idő egyeztetésére önműködő átjáróúti biztosító berendezésekben, a mérő és a figyelmeztető útszakaszban állandó vonatsebességek mellett, valamint a mérési és lassulási idő olyan viszonya mellett, amely a mérő és a figyelmeztető útszakasz arányának felel meg, azzal jellemezve, hogy (K 1) sín^érintkező által a (t0 ) előfutási idővel késleltetve kiváltott és billenőkapcsolással, pl. Miller-integrátorkapcsolással létesített lineáris feszültségesés további (K 2) sínérintkező működtetésével határolt (tj) mérési idő elteltével feszültségemelkedésbe megy át, mely (t2 ) késleltetési idő elteltével az eredeti, most már a működést kiváltó feszültségnagyságot éri el. ' 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszültségesés ideje a (t0 ) alapkésleltetési időből és a méréshez szükséges (tx ) időből tevődik össze. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (tx ) mérési idő alatt feszültségemelkedés, a (t 2 ) késleltetési idő alatt pedig feszültségesés megy végbe. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az idők viszonyát (ti : t2 ), az (U e ) vezérlőrácsfeszültségek, (R) ellenállások vagy (C2 ) kapacitások arányos méretezése szabja meg. 5. Az 1—4- igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a működést kiváltó szerv (B) munkaáramú relé. rajz 1079, Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László
