144638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminotiofenol-származékok előállítására
2 144.638 szárítjuk és klórbenzolból kristályosítjuk. Ily módon 60—65%-os termeléssel nyerjük a 3.5-diklórszulfanililkloridot. 10,4 g 3.5-diklórszulfanililkloridot 34 g klórecetsavval összeolvasztunk, hozzáadunk 4,6 ml klóracetilkloridot és az elegyet 1 órán át 110—120 C°-on tartjuk. Az olvadék vízreöntésével, majd a csapadék szűrésével és szárításával elméleti termeléssel nyerjük az N-klóracet)il-3.5-diklór^szulfanililkloridot, op. benzol-kloroform elegyből való kristályosítás után: 194—195 C°. 3,37 g klóracet-3.5-diklór-szulfanililkloridnak 38 ml jégecetben való oldatában forralás közben 4,95 g durva cinkport szuszpendálunk, majd forralás és keverés közben a fém teljes feloldódásáig sósavat vezetünk be. A lehűlt oldat vízzel való hígításánál 75—80%-os termeléssel kiválik a 3.5-diklór-4-aminotiofenol; vizes alkoholból való kristályosítás után op.: 74—75 C°. A redukcióhoz a 3.5-diklór-szulfanililklorid más N-acil-származékai, ill. maga az acilezetlen alapvegyület is felhasználhatók. 3,26 g 3.5-diklór-4^aminotiofenolnak éteres oldatát ismert módon éteres diazometán-oldattal megmetilezzük, majd az oldószer ledesztillálása után kapott maradékot vízgőzdesztillációnak vetjük alá. A szedőben a 3.5-diklór-4^amino-tioanizol kristályossá dermed; termelés: 83%, op.: benzinből való kristályosítás után: 59—61 C°. 4,85 g 3.5-diklór-4-aminotiofenolt, 1,54 g kálilúgot, 2,44 ml n-propiljodidot oldunk 100 ml n-propilalkoholban, majd az elegyet előbb néhány órán át szobahőfokon állni hagyjuk, utána pedig néhány órán át forraljuk. Az oldószer eltávolítása után a maradékot, célszerűen kevés nátriumbiszulfit hozzáadása útin, vízgőzdesztillációnak vetjük alá. A szedőben összegyűlt olajos termék néhány napi állás után megdermed, op.: 41—43 C°, termelés 65%. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás R"S—Ph'—NH—CO—A—NRR' típusú aminoacilanilidok előállítására, ahol R" alacsony szénatomszámú alkilcsoportot, Ph' szubsztituálatlan vagy alkilcsoportokkal és/vagy halogénnel szubsztituált fenilén-csoportot, A 1—4 szénatomos, normális vagy elágazó alkilénláncot, R és R' pedig hidrogént vagy alkilt, ill. az NRR' csoport együttesen ciklikus amin maradékát jelenti, azzal jellemezve, hogy az R"S—Ph'—NH2 aminofenil-tioétereket HOOC—A—hlg képletű halogénezett savakkal vagy reakcióképes származékaikkal (pl. halo^genid, arihidrid, észter), majd H—NRR' I. vagy II. r. alifás vagy alifás jellegű ciklikus aminokkal reagáltatjuk és a kapott bázikus termékeket esetleg sókká alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy az R"S—Ph'—NH2 aminofeniltioétereket HOOC—A—NRR' aminosavakkal vagy reakcióképes származékaikkal reakcióba vive, közvetlenül nyerjük az R"S—Ph'—NH—CO—A— NRR' típusú aminoacilanilidokat, majd ezeket esetleg sókká alakítjuk. 3. Eljárás R"S—Ph'—NH2 szubsztituált aminofenil-tioéterek előállítására, ahol R" és Ph' a fent megadott jelentésűek, azzal jellemezve, hogy a H2 N—Ph'—S0 2 C1 szubsztituált aminobenzolszulfokloridokat, vagy a megfelelő szubsztituált diaminodifenil-diszulfidokat szubsztituált aminotiofenolokká redukáljuk, majd ezeket alkilező szerekkel, előnyösen diazoalkánokkal vagy alkiljodidokkal szelektíve S-alkilezzük. A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1078. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
