144637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folcodin (morfoliniletilmorfin) előállítására

0 Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.637. SZÁM 12. p. 11-17. OSZTÁLY — MA-612. ALAPSZÁM Eljárás folcodin (morfoliniletilmorfin) előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Gyöngy István vegyészmérnök, Makiéit Sándor vegyész, Mészáros Zoltán vegyészmérnök és Szlávik László vegyész tiszavasvári lakosok jogutódja , A bejelentés napja: 1956. április 5. A folcodin egy újabban felfedezett morfinszár­mazék, mely elsősorban azért vált jelentőssé, mert a gyógyászatban kisebb toxicitása, légzésbénító ha­tása, ugyanakkor kedvezőbb sedativ hatása miatt előnyösebben használható, mint a kodein vagy egyéb morfinszármazékok. Felhasználása különö­sen kiskorúaknál indokolt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül működő Kábítószereket Ellen­őrző Szerv a folcodint a kábítószerek közé sorolta. Statisztikája szerint a folcodinból 1952-ben 2 kg, 1953-ban 186 kg, 1954-ben 1141 kg, s 1955-ben 877 kg szükséglet mutatkozik az egész világon. Figye­lembevéve az egyéb ópiumalkaloida készítmények­ből való export-részesedésünket, évi kb. 80—100 kg folcodin exportjával lehet számolni. Igen jelen­tős lenne ennek a gyógyszernek mielőbbi belföldi forgalombahozatala is. Becslésünk szerint belföl­dön évi 4—5 kg szükséglet lenne. Tekintettel arra, hogy a folcodin . világszerte is újnak számító ké­szítmény, esetleg lehetőség lenne egy jól beveze­tett belföldi specialitás exportjára is, ami termé­szetesen előnyösebb az alapanyag-exportnál. Az irodalomban folcodin előállítására meglehe­tősen kevés adat áll rendelkezésre. Általában az első feltaláló, Pierre Chabrier párizsi kutató és munkatársai által kidolgozott eljárást fogadják el, melyet 1952. november 25-én 2.619.485 sz. alatt fo­gadtak el találmánynak az Egyesült Államokban. Valószínűleg P. Chabrier az eljárást máshol is sza­badalmaztatta, azonban erre vonatkozó adatok nin­csenek birtokunkban. A fent említett eljárás meg­lehetősen nehézkes, nehezen reprodukálható, a nyert termék ellentétben a szerző által megadott adatokkal, csak többszöri tisztítás után éri el a gyógyszerkönyvi minőséget. Az általunk kidolgozott eljárás előnye az, hogy vizes közeg helyett alkoholos közeget használva, sokkal kíméletesebben állítja elő a folcodin-bázist, úgy hogy az így kapott nyers termék olvadáspontja magasabb, mint a Charbrier-eljárás szerinti anyag többszörösen áttisztítva. Egészen újszerű az általunk alkalmazott prepa­rálási módszer, mely a nyers reakcióelegyből alko­holos borkősavval közvetlenül egészen tiszta bor­kősavas sóját adja a folcodinnak. Az eljárás részletes leírása: Példa: 100 g morfinbázist és 90 g morfoliniletilklorid HCl-t adunk 1 1 abs. alkohol és 20 g fémnátrium­ból készült alkoholos nátriumetilát oldathoz és 1 órán keresztül visszafolyó hűtő alatt forraljuk. Le­hűlés után a konyhasót kiszűrjük és az enyhén bar­nás oldathoz alkoholos borkősav-oldatot adunk. A folcodin borkősavas sója ilyenkor szép fehér kris­tályokban kiválik. Leszűrés után ötszörös vízben oldjuk, forrón aktív szénnel derítjük, majd,lehű­lés után tömény nátriumhidroxid-oldattal a bázist kicsapjuk. A leszűrt és megszárított nyers bázist benzolból átkristályosítjuk. Az így nyert anyag 96—97 C°-on olvad, súlya 100 g, ami bázisban át­számolva 72%-os kitermelésnek felel meg. Az elő­állított készítmény oldhatósági viszonyai és for­gatóképessége megegyezik a farmakopea tervezet­ben szereplő adatokkal. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folcodin (morfoliniletilmorfin) előállí­tására, melyet az jellemez, hogy a morfint mor­folinilklorid HCl-lel alkilezzük Na-etilátos oldat­ban 0—5—2 órai forralással. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a reakcióelegyből alkoholos borkősavval állítjuk elő tisztán a folcodint, borkő­savas sója alakjában. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1078. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László »

Next

/
Oldalképek
Tartalom