144618. lajstromszámú szabadalom • Ékbelövőszerszám

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.618. SZÁM 69. OSZTÁLY — ZE—101, ALAPSZÁM Ékbelövő-szerszám VEB Zentrale Entwicklung Konstruktion cég, Karl Marx-Stadt A bejelentés napja: 1956. május 17. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1955. július 11. A találmány oly szerszámra vonatkozik, melynek segítségével szerelési tárgyak felerősítéséhez szükséges idomokat falakba, vasállványokba, vagy hasonlókba juttatunk. Ismerünk szerszámokat, melyeknek segítségével lőpor-hajtótöltet révén acélékeket, csavarokat és hasonló — szerelési tárgyak felerősítéséhez szükséges —• részeket épületelembe juttatunk. Az ilyen szerszámok egy csőből állanak melyben a belövendő idomot elhelyezzük, valamint egy zavarból és a töltény részére való gyújtóberendezésből. Hajtótöltetként a legtöbb estben szélükön gyújtható töltényeket használunk. Minthogy a belövendő részek alakja különböző és a felvevő helyek különféle, egymástól eltérő szilárdságú anyagokból állanak, a hajtótöltet hatásának is különbözőnek kell lennie. A kívánt hatást vagy különféle erősségű hajtótöltettel, vagy pedig ugyanolyan erősségű hajtótöltettel érjük el olyképpen, hogy a töltény mögött beállítható tér van a gázok átáramoltatására. Ismeretesek hengerzávárak, mechanikus kidobóval és billenő závárak, pneumatikus kidobóval. A gyújtóberendezés egy ütőszegből áll, melyet a különféle szerszámoknál kézzel, vagy teleszkópvezetéssel húzunk fel. Az ismert szerszámoknak hátrányaik vannak, melyek részben magas árukban, részben pedig kedvezőtlen felhasználási lehetőségeikben nyilvánulnak meg. A belövendő idomok különböző behatolási mélységét az átáramló-tér átállítása révén akként érjük el, hogy a cső és a tölténytár különállóak és csavarmenettel vannak egymással összekötve. A cső elfordításával egy rést nyitunk meg, mely a keletkező hajtógázok eltávozását teszi lehetővé és ezáltal a hajtóerő csökkenése következik be. Egy a csövet borító kézvédő-hüvely, melyet egy anyában vezetünk, ugyanolyan menettel bír, mint a cső. A kézvédő-hüvely elfordításakor ez a csővel tengelyirányban egyenletesen elmozdul. Szükséges, hogy mind a cső, mind a hüvely csavarmenete valamint az ellenmenetek összegyeztetve egy pantos menetbeindítási pontot tartsanak be. Ennek megszerkesztése azonban körülményes és növeli a .készülék gyártási költségeit. Az ismert billenőzávárral ellátott készülékeknél a závárfenék-töltényfenék elválasztó vonal, a szerkezeti adottságokból kifolyólag, olyan kedvezőtlenül helyezkedik el, hogy nehezen hozzáférhető és ezáltal megnehezíti a készülék kezelését. Ehhez járul még, hogy a kidobó pneumatikus hatása ennél a készüléknél gyakran elmarad, úgy hogy nincs más lehetőség, mint a töltényhüvelyt elülről, a csövön át kilökni. Az önfelhúzó, ütőszeggel ellátott, ismert készülékeknél az ütközőszeg több teleszkópszerű vezetőcső révén a tárhoz van rögzítve, ami által ugyancsak gyártási nehézségek és így magasabb költségek merülnek fel. Ezeket a hátrányokat a találmány akként küszöböli ki, hogy billenőcső-záváros ékbelövő szerszámot alkalmaz, melynek kézvédőhüvelye tengelyirányban mozgathatóan van a csővel összekapcsolva, olyanképpen, hogy ezt, mint menet-nélküli sima részt egy nyomó-rugó tartja. A töltényfenék-závárfenék elválasztófelület azonos a závár elválasztó felületével, ami megkönnyíti a töltény behelyezését, valamint a készülék kezelését. A belövési mélységet a kézvédőhüvely elfordításával szabályozzuk. A kézvédőhüvelyen egy szeget találunk, mely a cső Vájatába nyúlik be és azt sugár-irányban magával fordítja. Ezáltal egyidejűleg beállítjuk a gáznyomáskamrát és ilyképpen befolyást gyakorolunk a puskaporgáz nyomására, mely az éket az építőelembe juttatja. A lövés közben azonban, amikor a csövet a biztonsági előírásoknak megfelelően hátrafelé eltoltuk, a töltényfenék-závárfenék elválasztóvonala egy zárt hüvelyben fekszik, úgy hogy még fenékszakadás esetében sem sérülhet meg a készülék kezelője. Ezzel a továbbiakban azt is elérjük, Eogy a készülék lövés közben nem nyílhat ki. Az ütőszeg mechanizmusa olyképpen van megszerkesztve, hogy a készülék lövőhelyzetbe való helyezésekor, a csőnek a biztonsági rendelkezések értelmében történő visszatolása megfeszít egy az ütőszeg mögött elhelyezett rugót és egy köröm kioldása után az ütőszeg a töltény felé lendül. A készüléknek a belövési helytől való elválasztása után — miközben egy rugó a csövet a kiindulási helyzetébe visszatolja — az ütőszeget egy előtte elhelyezett gyenge rúgó ugyancsak nyugalmi helyzetébe tolja vissza. Az ütőrugó tömbje olyképpen van méretezve, hogy az ütőszeg nyugalmi helyzet-