144610. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőrugó

2 144.61-0 den irányban azonos. A 8. ábrabeli kivitelnél a rugót az —5— csapszegre húzzuk és ehhez forrasztással vagy hegesztéssel rögzítjük. A 9. és 10. ábra szerinti változatoknál a rugót a —2—• tartóba erősítjük. A 10. ábra szerinti kiviteli alaknál a rugó keménységét a —6— csapszeggel szabályozhatjuk, mely a hatásos rugószakaszt a rugó kívánt keménysége vagy lágysága szerint megrövidíti vagy meghosszabbítja. Adott rugóhossz esetén a rugó keménységét ill. lágyságát a huzal és a tekercs átmérője szabja meg. A huzal csavarási modulusa és a tekerületek száma a befogási helytől az érintkezőig az érintkezőnyomást szabja meg, mely igen állandó. Ezenkívül a spirális kialakítás erősen lapos nyomásgörbét eredményez az alaphelyzettől a legnagyobb kitérésig. Az egyes tekerületek torziós terhelése folytán az érintkezőrugót rendkívül rövidre vehetjük. A rövid rugó még további fontos előnye az, hogy a rugó működtetésekor nagy eltérési szöget kapunk, ami, az érintkezőre vonatkoztatva, hosszú érintkezési pályát jelent. így a rugó minden porszemet és egyéb szennyeződést eltávolít, ami rendkívüli érintkezésbiztonságot eredményez. Előnyös még a torziós rugalmasság, a befogási helytől az érintkezőig terjedő rövid emelőkar és a rugó kicsiny tömege. Nagyobb érintkezőnyomás elérésére a csavarrugó üregébe második rugót vagy vörösréz huzalpászmát helyezhetünk, melyet a rugó vezetőképességének növelésére az érintkezőhöz forrasztunk vagy hegesztünk. Különösen előnyös a 11. ábra szerinti kétérintkezős csavarrugó. Itt nincs külön beigazításra szükség, mert a rugó magától is egyformán illeszkedik a két érintkezőhöz. Különböző egyéb célokra, mint pl. gépi hajtású érintkezőcsoportok számára, példaképpen távírókhoz és máseffélékhez, a találmány szerinti hurkolt vagy hullámosított rugók alkalmasak. A találmány szerinti érintkezőrugóknak, amint a fentiekből nyilvánvaló, nagy jelentőségük van a híradástechnika készülékeinek kisebbítése szempontjából. Szabadalmi igénypontok: 1. Érintkezőrugó huzalból, azzal jelemezve, nogy a rugó (2) befogási helye és érintkezős vége között az (1) rugónak legalább egy része legalább egy tekerületben tekercselve vagy hullámosítva van, miáltal a rugó hossza lényegesen megrövidül. 2. Az 1. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, azzal jelemezve, hogy a tekerületek a rugó hossztengelyével párhuzamos síkban vannak meghajlítva (1—3. ábrák). 3. Az 1. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tekerületek a rugó hossztengelyére merőleges síkban vannak meghajlítva (8—11. ábrák). 4. Az 1. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugőhuzal a rugó irányához viszonyítva hosszirányban vagy harántirányban van hullámosítva (4., 5. és 7. ábra). 5. Az 1. és 2. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugóhuzal legalább egy hosszúkás hurokban a rugó irányában van tekercselve (6. ábra). 6. Az 1. és 3. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugalmas csavarrugó keménysége a rugó üregébe tolt csapszeggel szabtályozható (10. ábra). 7. Az 1. és 3. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tulajdonképpeni kerek vagy bütyökalakú érintkező rugóhuzalon foglal helyet, mely a tekercselt rugóba van betolva és ehhez erősítve. 8. Az 1. és 3. igénypont szerinti érintkezőrugó kiviteli alakja, jellemezve ellenkező irányokban tekercselt két rugó egyesítésével és azok összekötés! helye körzetében felrakott érintkezővel vagy érintkezőkkel, mely elrendezés változó hőmérsékletek stb. befolyását kiküszöböli. 1 rajz A kiadásért felei: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója' 1075. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László