144593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem salakosodó szénkeverékek és nem salakosodó nemesített szénfajták előállítására
2 144.593 találmány szerint nagymértékben salakosodó, nagy Si02 (és kis CaO stb.) tartalmú hamut szolgáltató szenet megfelelő mennyiségben nagy CaO tartalmú hamut szolgáltató szénnel keverünk, olyan keveréket kapunk, amelynek ragadóssági pontja magasabban, folyáspontja pedig alacsonyabban van, mint a kiindulásul szolgáló szén ragadóssági ill. folyáspontja és ezért a keverék az alapszénnél könynyebben, racionálisabban, gazdaságosabban lesz eltüzelhető. Abból a célból, hogy valamely nagymértékben salakosodó szénből egy kevésbé «alakosodé szén — más, keverékszén felhasználása nélkül is keresztülvihető — előállításának lehetőségét tanulmányozzuk, az önmagában nehezen eltüzelhető, üveg-S2'3rű salakot adó délnógrádi szenet szemnagyság szerint osztályoztuk 0—5, 5—20, 20—40, 40—80 és 80 mm feletti (tehát 5 féle) szemcseosztályra, majd előállítottuk minden egyes szemcseosztálynak különböző faisúlyhatárok közé cső. mégpedig 1,4 alatti, 1,4—1,5*, '1,5—1,6, 1,6-1,7 közti és 1,7 feletti (tehát szintén 5 féle) fajsúlyfrakcióit; végül megalapítottuk a szemnagyság, ill, fajsúly szerint elkülönített mind a 25 féle frakció hamujának kémiai összetételét és olvadási viselkedését. Azonos szemnagyságéi, de különböző íajsúlyfrakcíőkből vagy pedig azonos fajsúlyfrakciójú, de különböző szeracsenagysagú osztályból származó szenek hanusösszetételét egymással összehasonlítva azt találtuk, hogy az egyugyanazon szemcseosztályhoz tartozó különböző fajsúlyú 'frakciók csoportjain belül a fajsúly növekedtével a hamuk SiOa tartalma nagyiéból állandóan emelkedik, a Fe2 0 3 -, CaO-, és SO3 tartalom pedig nagyjából állandóan csökken. Az egyugyanazon faj súly-frakcióhoz tartozó különböző szemnagyságú osztályok csoportjain belül pedig a szemnagyság növekedtével a hamuk Si02 tartalma nagyjából állandóan emelkedik, a Fe2 O a -, CaO-, és SO3 tartalom pedig nagyjából állandóan csökken. Tehát az alacsony folyáspontot és ragadóssági pontot okozó magas Fe2 0 3 és CaO tartalom főleg a legkisebb szemcseosztályú és legkisebb fajsúlyú frakciókban található. A hamufrakciók összetételében tapasztalt ezen igen feltűnő szegregációs jelenségekből eleve arra lehetett következtetni, hogy a különböző szemcseosztályú, ill. különböző fajsúlyú frakciók hamujának olvadási viselkedése is különböző lesz. A vizsgálat ezt a következtetést igazolta. Azt találtuk ugyanis, hogy az egyes szemcseosztályok és fajsúlyfrakciók olvadási görbéi a különböző hamuösszetételeknek megfelelően különböznek egymástól. így pl. a vizsgált délnógrádi szén esetében a legkisebb szemcseosztályon (0—5 mm) belüli legalacsonyabb fajsúlyú frakciók ragadóssági pontjai 950 C° körüli értékűnek adódtak, míg ugyanakkor az ezen szemcseosztálynak megfelelő átlagszén hamujának ragadóssági pontja kb. 100 C°-kal magasabb volt és kb. összeesett a legalacsonyabb fajsúlyú frakciók folyáspontjával. Nyilvánvaló tehát, hogy az átlag szénhamu ragadóssági pontját a legkisebb fajsúlyú frakciók nagy Fe20 3 -tartalmú hamuinak korai olvadása okozza, amiből az következik, hogy salakosodó szeneinknek olvadásnál való viselkedése az A kiadásért felel: a Közgazdasá alacsony ragacióssági és folyás-pontot okozó, nagy Fe2 0 3 -tartalmú frakciók részleges csökkentésével, vagy eltávolításával, tehát vagy a megfelelő hamuösszetételű természetes hullású szemcse-osztály kiválasztásával, vagy a legmegfelelőbb szemcseosztály fajsúly szerinti elválasztása után a legmegfelelőbb fajsúly frakció kiválasztásával megjavítható, illetve a 'nagymértékben salakosodó szénből kisebb mértékben salakosodó szén állítható elő. Ennek igazolására délnógrádi aknáink szeneiből a jó átlag előállítása végett olyan keveréket készítettünk, amelyben az egyes szénfajták relatív mennyisége az aknák termelési kapacitásával volt arányos; a keveréket 0—20 mm-re letörtük és nehéz fajsúlyú folyadékban 1,4 faj súly-határnál 2 frakcióra választottuk szét. Az ezután lefolytatott vizsgálatok szerint az 1,4-nél kisebb fajsúlyú szén, a szét nem választott átlagszán, illetve az 1,4-nél nagyobb fajsúlyú szén ragadóesági pontja rendre 1030, 1092, ill. 1180 C°, folyáspontja pedig 1132, 1232, ill. 1324 C" volt. tehát az 1.4-en felüli fajsúlyú nemesített frakció ragadóssági ill. olvadási pontja a szét nem választott szénét 88 C°-kal, illetve 92 C°-kal mieghaladta. A szén ragadóssági pontjának a találmány szerinti eljárás útján való felemelése minden valószínűség szerint lehetővé teszi a tüzelőtér hőfokának 7—10%-kal, a hőátadásnak pedig 20—45n,(,-kai való növelését és ezzel a kazán beruházási költségeinek nagymértékű csökkentését is. Szabadalmi igénypontok: 3. Eljárás salakosodó szénből kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem salakosodó nemesített szén előállítására, azzal jellemezve, ,hogy a salakosodó szénből, nem salakosodó más szénfajta (keverőszén) hozzáadásával olyan szénkeveréket állítunk elő, amely keverék hamujának ragadóssági pontja magasabb, folyáspontja pedig alacsonyabb, mint a salakosodó alapszén hamujának ragadóssági, ill. folyáspontja, vagy pedig magából a salakosodó alapszénből, keverőszén hozzáadása nélkül, olyan frakciót választunk ki, amely frakció hamujának ragadóssági és folyáspontja magasabb az eredeti alapszén hamujának ragadóssági és folyáspontjánál. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti szénkeverék előállítására, azzal jellemezve, hogy nagy Si02 -tar•talmú és Fe2 0 3 -tartalmához képest viszonylag kis CaO-tartalmú hamut szolgáltató salakosodó („agyagos, homokos") szenet kevés Si02 -tarta!mú, de Fe2 0 3 -tartalmához képest nagy CaO-tartalmú hamut szolgáltató szénnel keverünk össze külön kísérletekkel megállapítandó mennyiségben. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja salakosodó szénből nem salakosodó szénnek más szénnel való keverés nélkül történő előállítására, azzal jellemezve, hogy a salakosodó alapszenet vagy annak valamely önmagában ismert módon előállított szemnagyság osztályát az önmagában ismert szénmosási eljárásokkal úgy választjuk szét előzetes kísérletekkel megállapítandó faj súlyhatárnál, hogy a keletkezett egyik nemesített termék ragadóssági pontja lényegesen meghaladja az eredeti szén ragadóssági pontját. i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1074. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
