144591. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű izzólámpa
2 ^ - 144.591 N2 %— —V—5 K ahol V az izzólámpa névleges feszültsége Voltokban, K pedig egy konstans, melynek értéke a gáztöltés nyomásától függően 3 és 4 között van, ahol a K = 3 érték a kisebb nyomáshoz, és K = 4 érték a nagyobb nyomáshoz tartozik, és melynél továbbá az izzószál és tartószerelvénye olymódon vannak kialakítva, hogy azoknak a két egymással szemben legnagyobb potenciálkülönbséggel rendelkező pontja közötti minimális távolság (t) nagysága t = V • YW • f L/W • C ahol V az izzólámpa névleges feszültsége Voltokban, W az izzólámpa névleges teljesítménye wattokban, L/W az izzólámpa fény teljesítménye lumen/wattokban, C egy konstans, mely 0,015 és 0,035 közötti értékeket vehet fel az izzólámpa konstrukciójától és alkalmazási területétől függően. A csatolt rajzokon három példakénti kivitelt mutatunk be a kritikus (t) távolság szemléltetésére. Az 1. ábrán egyenes izzószálú izzólámpa tartószerelvényét, a 2. ábrán egy patkóalakban meghajlított izzószállal rendelkező izzólámpa tartószerelvényét, a 3. ábrán pedig egy ernyővel ellátott izzólámpa tartószerelvényét ábrázoltuk. Mindhárom ábrán berajzoltuk a két egymással szemben legnagyobb potenciálkülönbséggel rendelkező pont távolságát (t), mely távolság leívelése szempontjából a legkritikusabb. Ez az a két pont, melyek között legkönnyebben jönne létre a leívelés, hogyha azt nem a kísérleteink alapján meghatározott minimális értékre méreteznénk. Ez a kritikus távolság (t) általában az izzószál spirálisának első menete és az ahhoz legközelebb eső ellenkező potenciálú pont között adódik, az első és második ábrákon az izzószál első és utolsó menete között, a harmadik ábrán pedig az izzószál első menete, valamint az ernyő és egyben az utolsó menet hozzávezető elektródája között. Pl. egy 20 V névleges feszültségű és 20 W névleges teljesítményű, valamint 340 L lumen fényerejű, ún. vagonlámpánál a találmány szerinti összefüggésből 9,3 mm adódik a kritikus t távolságra. Hogy a találmány által kitűzött célt elérjük, a fentemlített másik követelményt is ki kell elégítenünk, vagyis a gáztöltés százalékos nitrogéntartalmát a találmány szerinti másik összefüggés alapján kell meghatároznunk. A fenti példára visszatérve, a 20 V-os izzólámpára, a K konstans felső értékhatárát véve tekintetbe, 3,75% nitrogéntartalom adódik. Találmányunk értelmében különösen kisméretű izzólámpák készíthetők, így pl. vagonlámpák, autólámpák, kerékpárlámpák, bányalámpák, hangosfilm lámpák stb. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, a találmány ezekre nincsen korlátozva, az igénypont számos egyéb kivitelre is kiterjed. Szabadalmi igénypont: Xenontöltésű, spirálalakú izzótesttel ellátott izzólámpa, melynek névleges feszültsége legfeljebb 40 volt, és a gáztöltés nyomása 450—700 higanymilliméter között' van, azzal jellemezve, hogy a lámpa gáztöltésének nitrogéntartalma térfogatszázalékban (N, %) legalább K ahol V az izzólámpa névleges feszültsége voltokban, K egy konstans, melynek értéke 3 és 4 között változhat, jellemezve továbbá azzal, hogy az izzószál és annak tartószerelvénye oly módon vannak kialakítva, hogy azok két egymással szemben legnagyobb potenciálkülönbséggel rendelkező pontjának legkisebb (t) távolsága t = V. fw. f L/W.C ahol V az izzólámpa névleges feszültsége voltokban, W az izzólámpa névleges teljesítménye wa1>tokban, L/W az izzólámpa fényteljesítménye Lumen/wattokban és C egy konstans, mely 0,015 és 0,035 közötti értékek valamelyikét veszi fel. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1074. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gaida László
