144589. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen fűtésű nagyfeszültségű vákuum-egyenirányítócső

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.589. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—356. ALAPSZÁM Közvetlen fűtésű nagyfeszültségű vákuum-egyenirányítócső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Kerekes Béla mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. április 18. Ismeretes közvetlen fűtésű, nagyfeszültségű vákuumegyenirányító csöveknek az a hátrányos tulajdonsága, hogy a katóda és az anóda között a nagy feszültség következtében átütések jöhetnek létre. Ez az átütési veszély megszabja a vákuumegyenirányító csövek maximális feszültségét a cső adott méretei mellett. Találmányunk célja oly kisméretű vákuumegyenirányítócső készítése, mely viszonylag nagy feszültségek egyenirányítására alkalmas. Tapasztalataink szerint az átütés legveszélyesebb helyei az izzókatód-szál behegesztésénél keletkező elkerülhetetlen hegesztési csúcsok. Ezen hegesztési csúcsok és az anóda között, mely utóbbi általában az izzókatódot körülvevő henger vagy serleg alakú, a csúcshatás következtében könnyen jönnek létre átütések. Találmányunk értelmében a katódát oly módon alakítjuk ki, hogy az izzószál behegesztési helyei az anódtól árnyékolóserleggel vannak elkülönítve. Az izzószál előnyösen hurokalakban elhelyezett spirális, melynek két hegesztett vége egymás mellett, közös árnyékolóserlegben van elhelyezve. Az árnyékolóserleg előnyösen földpotenciálhoz, ill. a fűtőszál egyik végéhez van kapcsolva. A találmány szerinti közvetlen fűtésű katóda ugyanolyan méretű vákuum-egyenirányító csőbe szerelve sokkal nagyobb feszültségek egyenirányítására alkalmas. A találmány szerinti izzókatód előnye az ismertekkel szemben továbbá abban van, h°gy — szemben a lényegileg egyenes vonalalakú izzószálakkal — nagyobb a mechanikus szilárdsága. A találmány szerinti hurokalakú izzókatód hő hatására nem deformálódik oly mértékben, mint az egyenesvonalú izzókatód, mely utóbbi a deformálódás (kihasasodás) következtében közelebb került az anódhoz és ezáltal további átütéseknek volt forrása. A találmányt részletesebben a mellékelt ábra kapcsán ismertetjük, mely annak egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel vázlatosan. A vákuum-egyenirányítócső anódáját (1) hivatkozási számmal jelöltük. A (2) izzókatód-szálat hurokalakúra képeztük ki és oly módon helyeztük el, hogy (3) és (4) hegesztési helyei egymás mellett legyenek. A katóda körül (5) árnyékolóserleget rendeztünk el oly módon, hogy az a (3) és (4) hegesztési helyeket az (1) anódától leárnyékolja, vagyis megakadályozza a (3) és (4) hegesztési helyek és- az (1) anóda közötti átütéseket. A fentiekben csak egy példaként! kivitelt ismertettünk, melyre az igénypontokat nem korlátozzuk. Az árnyékolóserleg lehet a példától eltérően pl. rácsos vagy háló szerkezetű. Szabadalmi igénypontok: 1. Közvetlen fűtésű katódával ellátott nagyfeszültségű vákuum-egyenirányítócső, azzal jellemezve, hogy az izzószál behegesztési helyei az anódtól árnyékolóserleggel vannak elválasztva. 2. Az 1. igénypont szerinti egyenirányítócső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az izzószál hurokalakban elhelyezett spirális, melynek két hegesztett vége egymás mellett, közös árnyékolóserlegben van elhelyezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti egyenirányítócső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az árnyékolóserleg földpotenciálra van kapcsolva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatói 1073. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László