144578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térfényképek készítésére és szemléltetésére

144.578 3 relatív helyzetváltozást mutatnak. Az így nyert kép tehát tökéletes térhatást mutat, de igen finom osztású optikai hengerrácsok alkalmazását követeli meg, ezért csak kisebb képekhez alkalmazható (pl. televíziós készülékeknél). A másik kiviteli megoldás elvi elrendezése a 4. ábrán látható. Itt a felvételnél és a szemléltetésnél is ugyanolyan hengeres gyűjtőlencsékből álló optikai rácsot alkalmazunk. A felvételnél az R rács minden egyes eleme az S síkban az A és B pontokat tartalmazó tárgynak az illető elem helyének, mint nézőhelyzetnek megfelelő távlatú, reális levegőképét állítja elő. Ezt a V helyen levő géppel lefényképezve anamorfotikus képelemekből álló panorámagrammot kapunk, amelyet vetítéssel úgy teszünk szemlélhetővé, hogy a V helyen levő vetítőgéppel az S síkban leképezve az R rácson keresztül az E multidirekcionális (többszörösen irányító) ernyőre vetítjük, amelynek az a tulajdonsága, hogy a ráeső fénysugarakat csak meghatározott irányokban veri vissza, illetőleg bocsátja át. Megfelelő nézőhelyzetet elfoglalva (pl. Sf, és Sj) a fénysugarak az egyes képpontokról ugyanúgy jutnak a szemünkbe, mintha onnan az eredeti felvételi tárgypontokat néznők. Nézőhelyzetünket a rács méretei által meghatározott határok között változtatva szemünkkel olyan sugárnyalábokat foghatunk fel, amelyek más hengerlencséken keresztül jutottak az ernyőre és így a tárgy más relatív helyzetének megfelelő perspektívát mutatnak. A felvételi tái'gyak képei tehát itt is ugyanúgy elmozdulnak egymáshoz képest, mintha magukat a térbeli tárgyakat szemléinők. A második megoldásnál alkalmazásra kerülő multidirekcionális vetítőernyő az ismert hengerlencsés (esetleg kúplencsés) bordázattal ellátott ernyő lehet, amilyent a nézőkészülék nélküli kétképes térfényképezési rendszereknél már eddig is alkalmaztak. A találmány szerinti sokképes megoldás előnye ezekkel szemben az, hogy a szemlélés lehetősége nincs a nézőtér egymástól aránylag távoleső egyes pontjaira korlátozva, hanem a vetítőrács méretei által meghatározott szélességű sávok szerint ismétlődik, így a nézőtől nem kíván merev testtartást. További lényegbevágó előnyt jelent az, hogy e sávokon belül a, fej elmozdulása esetén a perspektíva ennek megfelelő változása következik be és így a fentebb 11. alatt közölt feltétel teljesülése folytán a teljes természetes térhatás jelentkezik. A találmány szerinti eljárás egyik megoldásánál sem vagyunk korlátozva vetítés útján való szemléltetésre, hanem a képet nagyítás útján fényképező papíron vagy diapozitív anyagon is előállíthatjuk. Az így nyert képet a megfelelő bordázatú optikai rácson keresztül szemlélve ugyanazt a hatást nyerjük, mint vetítés esetén. Különösen a második megoldás alkalmas ilyen képek készítésére, mert ennél a szemléltetésnél alkalmazott rács — amely a multidirekcionális vetítőernyő bordazatának felel meg — tetszőleges sűrű osztású lehet és így kis képek közelről való szemlélésénél sem hat zavarólag. Ez a bordázat a fényérzékeny réteget hordozó filmre rá is sajtolható, így a rács és a fénykép összefüggő egységet alkothat, ami biztosítja a kép és rácselemek elmozdulásmentes relatív helyzetét. Ha az ilyen bordázott képet nem diapozitívként (áteső fényben) akarjuk szemlélni, alája papírosból vagy fémlemezből álló fényvisszaverő felületet helyezünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás panorámagramm készítésére, jellemezve azáltal, hogy több függőleges alkotójú hengerlencséből álló optikai ráccsal a tárgy összetett levegőképét állítjuk elő és ezt a képet lefényképezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy hengerlencsék gyanánt szórólencséket használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a felvételnél gyűjtő hengerlencséket alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a levegőkép lefényképezésére rendes fényképezővagy filmfelvevőgépet és normális (nem bordás) felvételi anyagot használunk. 5. Eljárás a 2. igénypont szerint készített panorámagramm szemléltetésére, azzal jellemezve, hogy annak vetített vagy nagyított képét a felvételnél használt szórólencsékkel azonos görbületű gyűjtőlencsékből álló optikai rácson keresztül nézzük. 6. Eljárás televíziós közvetítésre, jellemezve azáltal, hogy a rendes televíziós felvevőgép elé szóró hengerlencsékből álló optikai rácsot, a vevőkészülék ernyője elé pedig megfelelő görbületű gyűjtő t hengerlencsékből álló optikai rácsot helyezünk. 7. Eljárás a 3. igénypont szerinti panorámagramm útján való térbeli szemléltetésre, jellemezve azáltal, hogy a panorámagrammot a felvételnél használttal azonos optikai rácson keresztül multidirekcionális bordázattal ellátott ernyőre vetítjük, illetőleg ugyanilyen fényképező papírra vagy diapozitív anyagra nagyítjuk. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a felvevő- és a vetítőgép objektíve elé hengerlencsét alkalmazunk, amely lehetővé teszi az egyidejű élesreállítást két egymásra merőleges irányban, a rács és a felvételi tárgy, illetőleg a rács és a vetítőernyő helyzete által meghatározott különböző távolságokra. 3 rajz n kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgató.! 1073. Terv Nycmda, 195S Felelős vezető: Gajda Ldpzin