144573. lajstromszámú szabadalom • Iniciáló töltettel ellátott késleltető betét

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.573. SZÁM 78. e. OSZTÁLY - TE—110. ALAPSZÁM Iniciáló töltettel ellátott késleltető betét A Magyar Állam, mint a feltaláló, Thész János budapesti lakos jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1955. március 1. A késleltetett villamos gyutacsoknak több fajtája ismeretes. Az egyik leggyakrabban használt típusnál a késleltetést a gyújtófej és a töltetek közé iktatott piróelegy segítségével érik el. A hosszú hüvely aljába préselt robbanó- (secunder) töltet fölé 0,5-^—0,55 g durranóhiganyt szórnak és egy kilyukasztott sárgarézkupakkal lefedve lepréselik. A piróeleggyel telepréselt késleltető betétet a kupakra nyomják és a gyújtófejet a tömi tődugó segítségével a hüvelybe rögzítik. Ha a kiálló vezetékeken keresztül kellő impulzust kap a gyújtófej, az meggyulladva szúrólángot ad a piroelegyre. Ez végig égve indítja a lángérzé-. kény iniciáló töltetet és ettől bekövetkezik a secunder töltet detonációja. Az időzítés nagysága a betét hosszával szabályozható. Az ábra a találmány tárgyát képező betétet ábrázolja, ahol (a) a késleltető elegyet, (b) az iniciáló töltetet, (c) a lefedő secunder réteget jelöli. A találmány szerinti kivitel alkalmazásával elmarad a gyutacsnak iniciáló töltettel és kupakkal való szerelése. A secunder töltet indítását a késleltető betét aljába préselt iniciáló töltet biztosítja, melyet a kezelésbiztonság növelése céljából kevés secunder anyaggal fedünk. Az új típus előnyei a következők: A gyutacsgyártás veszélyessége a minimumra csökken, tekintettel arra, hogy a felhasználásra kerülő gyutacsok csak a teljesen kezelésbiztos secunder anyagok valamelyikével lesz megtöltve. A gyártást drágító segédműveletek (koptatás, válogatás stb.) elmaradnak. Kupak nem kell, s a felhasznált drága iniciáló anyag mennyisége sokkal kevesebb, tekintettel arra, hogy a biztos iniciálás szempontjából nem a betöltött iniciáló töltet mennyisége, hanem annak rétegvastagsága a fontos. Nyilvánvaló, hogy a késleltető betét sokkal vékonyabb furatába sokkal kevesebb anyagot kell préselni azonos rétegvastagság elérésére. A betét anyaga előnyösen vas, melyet védőréteggel vonunk be (ónozás, nikkelezés stb.). Ebben az esetben iniciáló töltetként ólomazidot vagy ólomazid-durranóhigany keveréket használunk vékony secunder réteggel lefedve. Ez utóbbi esetben a szükséges iniciáló anyag mennyisége megközelítőleg 0,02 g. Az időzítés precíziójának fontos feltétele, hogy a betét feletti szabad tér egyforma legyen, mert annak változása esetén a kialakult gáznyomás is változik, mely á késleltető elegy égéssebességét befolyásolja. A secunder anyag szemcsézett és mint ilyen, pontosan tölthető, a préselése ezért fix tüskével történik. Az iniciáló anyag tölténye bizonytalanabb s a szabad tér ingadozása ennek a következménye. Az új módszernél a betét hosszának (egyébként) is fontos követelmény szabályozásával a szabad tér 0,1—0,2 mm pontossággal tartható. Előfordul, különösen rövid időzítések esetében, hogy a kellő precízió be nem tartása esetén a szúróláng a betét mellett lefúj és pillanatgyújtást eredményez. Az új módszernél ez nem fordul elő, mert a betétbe töltött iniciáló anyag lánggal érzéketlen secunderrel van fedve. Szabadalmi igénypont: Időzített gyutacs, azzal jellemezve, hogy a késleltető piróeleggyel préselt betét iniciáló töltetet is tartalmaz. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1072. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László