144562. lajstromszámú szabadalom • Higanygőz áramirányító ion csapdával

144.582 szívófojtós kapcsolás égési idejének is. A T a transzformátor sekunder tekercseit ábrázolja I, II, III fázisokkal, 1, 2, 3 az áramirányító anódjai az la, lb, 2a, 2b, 3a, 3b az anódok előtt elhelyezett mágneses tekercsek. A működés a következő: ha az I anódon áram folyik a transzformátor 1 fázisától, az a záróperiódusban levő 3 és 2 anódok előtt elhelyezett la, lb, tekercseken folyik át az 1 anódhoz, védelmet adva a soron következő 2 anód második és a 3 anód első 120°-os záró periódusában. Ha az ívet 120° után a 2 anód átveszi, a II szekunder fázisból hozzáfolyó áram a 2a, 2b tekercseken megy keresztül és mágneses mezőt létesít a kialvó 1 anód előtt és a második 120°-os periódusban a 3 anód előtt és így tovább. Ugyanez a kapcsolás minden más, 3, 6, 12 fázisú szívófojtós kapcsolásnál, több és egyanódos áramirányítóknál megvalósítható i (Különösen hatásosan megvalósítható 3 fázisú szívófojtós kapcsolásoknál, melynél az anódok 180°-ig égnek.) A találmány egyik példakénti gyakorlati megvalósítását a 4. ábra mutatja többanódos áramirányítóknál. A mágnestekercsek az anódkarok külső részén helyezendők el. Az 5. ábra ugyanezen rendszer alkalmazását egyanódos áramirányítóknál mutatja. Az előbbi esetekben az erővonalaknak a vákumtérben való jobb zárásának biztosítása érdekében az áramirányító edényt rozsdamentes — nem mágne«sezhető — lemezből kell készíteni. A 6. ábra egy olyan megoldást mutat, ahol az erővonalak jobb vezetése céljából — a tekercseken kívül — lemezeit jármokat alkalmazunk. 1 a külső félköralakú járom, 2 a belső szigetelt rács (vaslemezből) a szórt erővonalak összegyűjtésére. Lehetséges a mágnestekercsek olyan elrendezése is, hogy a mágneses erővonalak az. ívútra merőlegesen haladjanak. Ez esetebn a tekercs két részből áll és középvonaluk az ívútra merőleges. Ekkor a töltéshordozók erre az irányra derékszögű síkban térülnek el, amint a 7. ábra mutatja, ahol 1 az anód, 2 mágnestekercsek, 3 vasmag, 4 mágnesmező, és i az eltérített iónok. Mágneses-mező iónokat eltérítő hatása annál nagyobb, minél közelebb áll az iónok irányának és a szórt mágneses erővonalak irányának, ill. a kettő találkozásának szöge a derékszöghöz. Ezt megvalósítandó az iónok útjában egy olyan töltésnélküli akadályt (rácsot) helyezünk, amely azokat a mágneses erővonalakra 90° vagy ahhoz közeleső szögben vezeti a 8. ábra szerint. A 8. ábrán 1 anód, 2 vezérelt rács, 3 töltésnélL küli térítőrács, 4 mágnestekercs. A térítőrács más alakú pl. sík grafitkorong is lehet. A 4 mágnestekercset, a szórt mágneses erővonalak jobb vezetése céljából teljesen körül lehet burkolni csak: az; 5 légrész szabadonhagyása mellett, úgy, ahogy az elektronoptikai lencséknél használatos. Ismeretes, hogy a transzformátor szórási reaktanciája miatt az egymásután következő anódok égésének megkezdése, ill. kialvása nem a feszültségeik ú. n. geometriai metszéspontjaiban történik, hanem a soron következő anód valamivel előbb gyullad be, az égő ,pedig valamivel tovább ég úgy, hogy a két anód égési ideje fedi egymást. Ez az egyidejű égés a gyakorlatban kb. 20 villamos fok és egyúttal belső rövidzárlatot jelent az áramirányító transzformátorra nézve, az egyenáramú oldalon pedig ennek következtében feszültségesést okoz. A találmány szerinti ióncsapda tekercsét a fentiek szerint a soron következő anód táplálja, amely valamivel előbb begyúl, mielőtt az égő anód kialudna. A találmány szerinti berendezés további előnye tehát az is, hogy a mágnestekercs mezeje nemcsak az iónokat, hanem a sokkal kisebb tömegű elektrónokat is eltéríti a még égő anód elől és várhatóan kioltja az égő anód ívét, minek folytán az együttégés"— átlapolás — megszűnik. Szabadalmi igénypontok: 1. Higanygőz áramirányító ióncsapdával, azzal jellemezve, hogy az; áramirányító ívútjában ampermenetekkel létesített olyan mágneses mező van, amely az ívúttal coaxiális; vagy arra derékszögű, s amely mező a töltéshordozókat az ívútra merőleges vagy más szögű síkban eltéríti, s így a mágnes tekercsek a záró félperiódusban nem égő anódok előtt létesítenek mágneses teret (2. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti áramirányító kiviteli alakjának változata azzal jellemezve, hogy a védelemnek 240 villamosfokig való kiszélesítése céljából minden anód előtt két tekercs van elrendezve. 3. Az 1 és 2. igénypont szerinti áramirányító kiviteli alakjának változata azzal jellemezve, hogy a tekercsek a soronkövetkező anódhoz vannak kapcsolva (3. ábra). 4. Az 1—3. igénypont szerinti áramirányító kiviteli alakjának változata, azzal jellemezve, hogy a tekercsek az anódcsövekre vannak szerelve (4. és 5. ábra). 5. Az 1—4. igénypont szerinti áramirányító kivitelének változata azzal jellemezve, hogy az erővonalak külső zárására lemezeit jármok vannak alkalmazva (6. ábra). 6. Az 1—5. igénypont szerinti áramirányító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az; edény, illetőleg anak mágneses tér hatásának kitett; része nem mágnesezhető és rozsdamentes anyagú. 7. Az 1—6. igénypont szerinti áramirányító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a visszáramban repülő ionok útjában semleges eltérítő rács van alkalmazva, mely az iónok és mágneses erővonalak 90°, vagy ahhoz közeleső szögben való találkozását létesíti (8. ábra). 2 rajz A kiadásírt felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója '071. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László