144556. lajstromszámú szabadalom • Nyújtható csuklós szalag vagy karkötő

144.556 5 tosíthatók, hogy ezek a 19. ábrán látható 47 markoló felületeket alkossák, melyek részben körülfogják a 40 kengyelek 46 végeit és ilymódon megakadályozzák a kengyelek nem szándékos eltávolítását a tokok 13 és 14 nyitott végeiből. A 40 kengyelek azonban a tokokban biztosíthatók a 8—13., vagy 14—17 ábrákon szemléltetett módon is, amint azt a 20. és 21. ábrák mutatják, amelyeken vagy egyedül csak a felső tokok, vagy pedig a 32, illetve 37 felső és alsó tokok egyaránt el lehetnek látva 33, illetve 38 zárófalakkal, a korábbiakban leírthoz hasonló módon. Természetesen az ilyen zárófalakkal ellátott tokokban elhelyezett 7 rugók is lehetnek olyan alakúak — mint a 19. ábrán —, hogy megbízható kapcsolatot létesítsenek a 47 rugóvégek és a 40 kengyel 44 és 45 kidudorodásai között, megakadályozva, hogy a rugók a tokokon belül az utóbbiak hosszirányában csúszkáljanak. A találmánynak egy még további megvalósítási alakja szerint —• melyet a 23—27. ábrák mutatnak •—, minden egyes összekötő kengyelpár egyetlen 50 elemmé egyesíthető, mely egyben átveszi a rugók szerepét is. Mint az különösen a 27. ábrán látható, ez az 50 elem két 51 kengyelből áll, melyek mindegyikének lényegében derékszögű 52 hátrésze van, a hátrészek 53 belső élei rendes körülmények között lényegében párhuzamosak egymással és a kengyel alsó és felső végein 54 és 55 karpár van. Az 54 alsó karok derékszögben haladnak az 52 hátrészekhez képest és 53 szabad végeiken lefelé el vannak keskenyítve, hogy behelyezésüket az alsó 37 tok 17 felső fala mellé megkönnyítsék. Az 55 felső karok az 52 függőleges hátrészhez képest 57 hegyes szögben lefelé vannak hajlítva és keskenyebb 58 végük, vagy csúcsuk irányában lefelé elkeskenyednek. A keskeny végek csekély mértékben felfelé vannak hajlítva, hogy a két szomszédos 32 felső tokba történő behelyezésüket megkönnyítsék. Az 55 karoknak 58 csúcsai, melyek alsó felülete ugyancsak legömbölyíthető, ekkor csekély rugónyomás alatt a 36 felső tokok 16 alsó falán fognak feküdni és ilymódon a 32 felső tok alsó falát rugalmasan érintkezésben tartják a 37 alsó tok 17 felső falával. Mint azt a rajzok szemléltetik, az 59 belső élek célszerűen ferdébbek, illetve nagyobb szögben hajlanak az 53 függőleges élekhez, mint a 60 külső élek. Az 51 kengyelek két 54 alsó karját egy 61 hídrész köti össze, mely vagy egyetlen darabból készült részét alkothatja a két 51 kengyelnek, vagy bármilyen tetszés szerinti módon lehet az 54 karokhoz hozzáerősítve. Ez a 61 hídrész úgy van méretezve, hogy lemezrugóként működjék, lehetővé téve a két 51 kengyel egymáshoz képesti rugalmas elfordulását, amikor a szalagot — a 26. ábrán látható módon — kinyújtják vagy meggörbítik, hogy egy kart vagy csuklót fogjon körül. A szalag teljesen összehúzódott vágy tehermentesített helyzetében — mint az a 23. és 25. ábrákon látható — az 50 kengyelek 55 felső karjainak 59 belső elkeskenyedő élei a 32 felső tokok szomszédos 8 oldalfalaival különböző szögeket fognak bezárni, a szalag teljesen nyújtott helyzetében pedig az 59 élet lényegében — a 24. ábrán látható módon — párhuzamosan lesznek a 8 oldalfalakkal. Az 50 kengyelegységek a felső és alsó tokokban vagy olymódon biztosíthatók, mint azt a 8—13. ábrák mutatják, vagy pedig a 14—17. ábrákon látható módon, azaz a 32 felső tokokon levő 33 zárófalak átlapolásával, vagy pedig a 32 és 37 felső és alsó tokokon elhelyezett hasonló 33 és 38 zárófalakkal. Jóllehet a rajzok az 50 kengyelegységet csak úgy ábrázolják, amint az 61 rugózó részével a 37 alsó ' tokba van szerelve, és 55 elkeskenyedő száraival a 32 felső tokba, azonban az 50 egységnek ez a helyzete meg is fordítható, mely esetben azonban a 61 rugó- vagy hídrészt annyira meg kell növelni, hogy a 37 alsó tokok keskenyebbek lehessenek, mint a 32 felső tokok, hogy ilymódon a szomszédos alsó tokok között 9 hézagot kapjunk, amivel megelőzhető, hogy a viselő bőrét, vagy a karon vagy csuklón levő hajszálakat a 37 alsó tokok szomszédos 10 falai becsípjék. Szabadalmi igénypontok: 1. Rugalmas csuklós szalag, különösen karórakarkötőként való használatra, mely rugalmasan elforgatható üreges láncszemekből (tokokból) és a láncszemeket (tokokat) egymással hajlíthátóan és nyújthatóan összekötő szervekből (tagokból) áll, mely láncszemek tetszés szerinti keresztmetszetű derékszögű tokoknak a szalag hossza irányában egymáshoz képest eltolt helyzetű két rétegét alkotják, melynél továbbá az összekötő szervek (tagok) lényegében U alakú, a szalag hosszoldalai élein belül elhelyezkedő összekötő kengyelek, melyek minden szomszédos párjának megfelelő karjai egyik réteg tokjainak nyitott végébe és minden pár másik megfelelő karjai az említett első réteg tokjaihoz képest eltoltan elhelyezkedő másik réteg két szomszédos tokjának nyitott végeibe vannak behelyezve, azzal jellemezve, hogy a felső réteg díszített külső felületű láncszemei (tokjai) szélesebbek, mint az alsó réteg láncszemei (tokjai). 2. Az 1. igénypont szerinti rugalmas csuklós szalag, vagy karkötő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik láncszemben (tokban) legalább egy hajlított lemezrugó van, melynek szögletes része a felső réteg tokjainak alsó oldalára, illetve az alsó réteg tokjainak felső oldalára támaszkodik és minden egyes rugó meghajlított karjai az összekötő kengyelek száraira hatnak, mely utóbbiak a láncszemekbe (tokokba) kapcsolódnak és így rugalmas ellenállást fejtenek ki az összekötő kengyeleknek a láncszemekhez (tokokhoz) képesti elfordulásával szemben, amikor a szalagot vagy karkötőt kinyújtják vagy meghajlítják. 3. A 2. igénypont szerinti rugalmas csuklós szalag, vagy karkötő kiviteli alakja, azzal jelemezve, hogy a láncszemekbe (tokokba) lazán beszerelt öszszekötő kengyelek karjai szélesebbek, mint amilyen magasak, belső oldalukon keresztirányú barázdával, vagy meghajlított résszel vannak ellátva, amelybe, vagy amely mögé a tokba hosszirányban elhelyezett lemezrugó meghajlított vége befogódzik, ilymódon az összekötő kengyeleknek a láncszemekből (tokokból) való oldalirányú kicsúszását megakadályozva. 4. A 2. igénypont szerinti rugalmas csuklós szalag, vagy karkötő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az U alakú összekötő kengyelek körkeresztmetszetű huzalanyagból készülnek és a rugó felhajlított végeivel kapcsolódó két karjuk végei derékszögben és egymással ellentétes irányban vannak hajlítva és ezért az egyes tokok középpontja felé