144552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari gázok kénhidrogéntől való megtisztítására alkalmas gáztisztítómassza előállítására

Megjelent: 1958. november 15-en. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.552. SZÁM 26. d. 8. OSZTÁLY — PLt— 71. ALAPSZÁM Eljárás ipari gázok kénhidrogéntől való megtisztítására alkalmas gáztisztítómassza előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Puch József, dr. Svehla Gyula és Saffarik Gyula ózdi lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. február 2. Ipari gázok kénhidrogéntől való megtisztítására többféle gáztisztító eljárást alkalmaznak. Ezen el­járások közül a vasoxidhidrátos eljárás a legrégibb, de jelenleg is még a legnagyobb jelentőséggel bír. Ezen eljárás azon alapszik, hogy a gáz kénhidro­gén tartalmát megfelelő laza szerkezetű vashidro­xid-massza a Fe2 0 3 . x H 2 0 + 3 H 2 S = Fe 2 S 3 . (X + 3) H20 egyenlet értelmében vasszulfid alakjában megköti. A keletkező szulfidokat a gázhoz egyidejűleg ada­golt levegővel a 2 Fe2 S 3 + 3 0 2 -f x H 2 0 = 2 Fe 2 0 3 . x H 2 0 + 6 S egyenletnek megfelelően visszaoxidálva regene­ráljuk. Egy jó gáztisztító massza saját súlyával közel azo­nos mennyiségű kenet köt meg. A vasoxidhidrátos gáztisztítás nagy üzembizton­sága mellett a legjobb hatásfokkal dolgozik és az egyéb szennyeződésekkel szemben is a legkevésbé érzékeny. A vashidroxidnak azonban csak egyes fajtái fe­lelnek meg gáztisztítási célra. Nevezetesen a termé­szetes gyepvasérc, valamint a bauxit szódás feltá­rásánál kapott és megfelelően kezelt vörösiszap, amely Lux, vagy Lauta massza néven van forga­lomban. A gyepvasérc azonban csak külföldön ta­lálható, és a Lux vagy Lauta masszát is külföldről kell behozni, amellett meglehetősen drága. Egyéb eljárások a gáztisztító masszaként alkal­mazott vasoxidhidrátot mesterségesen állítják elő. Így ismeretes a Lamming által kb. 100 évvel ez­előtt kristályos ferroszulfátból és égetett mészből készített gáztisztító massza, amelyet későbbi kuta­tók többirányban tökéletesítettek. Szilárd ferro­szulfátból és szilárd kalciumkarbonátból indul ki a 2 429 759. sz. amerikai szabadalom szerinti eljárás, amelynél ezen anyagok poralakú keverékéből vízzel formatesteket sajtolnak és ilyen alakban alkalmaz­zák gáztisztító masszaként. Ugyancsak szilárd fer­roszulfátot és szilárd kalciumkarbonatot használ kiindulásul a 142 320. sz. magyar szabadalom szerinti eljárás, amelynél az említett anyagok finom porrá őrölt keverékét fokozatosan 3—6% vízzel nedvesí­tik, hogy a kémiai átalakulások C02 fejlődés mel­lett lassan menjenek végbe és végeredményben ta­padósan összeálló poralakú, részben szemcsés masz­sza keletkezzék. Ezen eljárások közös hátránya, hogy szilárd, ill. kristályos ferroszulfátból indulnak ki, amely jelen­tősen megdrágítja a massza árát még akkor is, ha a szilárd ferroszulfát előállítása olcsó ipari hulla­dékból, pl. vaspácléből történik, azonkívül mind a ferroszulfátpt, mind a kalciumkarbonátot, vagy kálciumoxidot előzőleg finomra őrlik, ami ugyan­csak költségtöbbletet jelent, továbbá az így előál­lított massza nem kellően homogén, amely körül­mény a felhasználáskor okozhat zavarokat. Azt találtuk, hogy mindezen hátrányok megszün­tethetők és jó kénhidrogén-elnyerő képességű, ki­fogástalan homogén gáztisztító massza könnyen és olcsón állítható elő úgy, hogy az előállításnál köz­vetlenül vasat pácoló üzemek kihasznált páclevéből indulunk ki és az előállításhoz szilárd, őrölt kál­ciumkarbonát vagy kalciumoxid helyett kalcium­oxid oltása útján készített mésztejet, ill. mészpépet használunk. Azt találtuk továbbá, hogy a kihasznált páclevet, amely a ferroszulfát mellett több-kevesebb szabad kénsavat is tartalmaz, amely kénsav feleslegesen növelné az elhasznált mészpép és a keletkező gipsz mennyiségét, a legcélszerűbben úgy használhatjuk fel, hogy azt üzemi hőfokon feles mennyiségű vas­lemezhulladékból készült nyiradékkal hozzuk össze, miáltal a szabad kénsavtartalom túlnyomórészt fer­roszulfáttá alakul. A találmány szerint a vastartalomra így feldúsí­tott pácléből a mésztej hatására a FeS04 + Ca (OH) 2 = Fe (OH)2 + CaS0 4 egyenlet szerint keletkezett csapadékot leszűrjük és az így nyert nagy víztartalmú masszát szabad földön kiterítve mindaddig otthagyjuk (szellőztet­jük), amíg víztartalma a talajba való elszívódás

Next

/
Oldalképek
Tartalom