144547. lajstromszámú szabadalom • Síkszita

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.547. SZÁM 50. d. OSZTÁLY — MU-98. ALAPSZÁM Síkszita VEB Mühlenbau Dresden cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság), mint Königsmann, Fritz Dippoldiswalde-i, Haase Helmut Dresden-i és Brosamler Helmut Dresden-i lakosok jog­utódja A bejelentés napja: 1957. január 2. A találmány síkszita, kihúzható rostákkal. Amint, a síksziták fejlődéstörténete mutatja, a síkszitéknál évek óta szokásos és alapjukban kevéssé változó kialakítási elveket újakkal kell helyettesíteni, ha a mai követelményeket kielé­gítő lényeges teljesítménynövelést akarunk el­érni. Így a fajlagos szitateljesítmény szándékolt növelése megköveteli, hogy nagyobb frekven­ciákra és kisebb amlitudókra térjünk át. Ebből közvetlenül adódik a tömegek mozgatásának biztos kézbentartása, amit csak erősen igénybe­vehető szitaszerkezettel és ugyanakkor lehető­leg kicsiny szitasúllyal érhetünk el. Ezenkívül a szita minél egyszerűbb kezelését és karbantar­tását kell biztosítani és végül a higiénia és cél­szerű megjelenési alak követelményéből adódik annak szükségessége, hogy a szitának a kezelő­helyiség felé lehetőleg lezárt, kiálló alkatré­szektől mentes külső burkolata legyen, melynek azonban, a szita kezeléséhez szükséges alkatré­szek könnyű elérését nem szabad gátolnia. Már ismertté vált olyan síkszita, amely az említett követelményeket bizonyos pontokban kielégíti, de csak bizonyos mértékig. E síkszita rostacsoportokból alkotott egyes szekrényekből áll, melyeket több felső és alsó őv, valamint az öveket végeiknél összekötő távolságtartó rúd oly módon vesz körül, hogy térbeli alakzat jön létre. Ámbár a szita ilyen kialakítása erős, jól igénybevehető szerkezetet eredményez, a szek­rények és tartóővek elkülönített felépítése és egyáltalán a szekrényeknek, mint tartóelemek­nek alkalmazása azonban a lehetőleg könnyű és anyagtakarékos kialakítás követelményének csak elégtelenül felel meg. A találmány szerinti síkszita nem csak egy­szerű kezelésével és karbantartásával, valamint erősen igénybevehető, robosztus kialakításával válik ki, hanem ezenfelül teljes mértékben ki­elégíti a könnyű, anyagtakarékos szerkezet kö­vetelményét is. Ezt a találmány szerint úgy ér­jük el, hogy több, előnyösen könnyű konstruk­ciójú tartó- és harántkeretet csavarással és haj­lítással szemben merev tartóvázzá illesztünk össze, melynek valamennyi része hozzájárul a teher hordásához. A rostacsoportok felfüggesz­téséhez, oldásához és meghúzásához szükséges elemeket mármost közvetlenül a tartóváz ha­rántkeretébe szerelhetjük, úgyhogy evégből nem kell adalékos anyagot felhasználni, mint az is­mert szekrényrendszernél. Az önműködő tömeg­kiegyenlítéshez való lengősúlyokat célszerűen két helytálló ágyazaton belül rendezzük el, me­lyek az alsó tartókeretek közötti felső és alsó haránt összekötődarabban foglalnak helyet, aholis a lengősúlyok hajtása a csuklós tengely közvetítésével történik. Két harántkereten be­lül egy vagy több rostacsoport helyezhető el, melyeket ismert feszítőszervekkel alulról felfelé szoríthatunk egymáshoz. Ekkor jobb nyomásel­oszlás elérésére négyzetalakú rosták előnyösek. Végül a tartóvázat és a beépített részeket min­den oldalról körülfogó, adalékos külső burkolat a szita tömbszerű kialakítását teszi lehetővé, ami a higiéniai és alakcélszerűségi követelmények­nek megfelel. A mellékelt rajzok a találmány szerinti sík­szita egyik kiviteli alakját példképpen tüntetik fel. Az 1. ábrán, mely a találmány szerinti sík­szitát axonametrikus képben mutatja, a burko­lat a rosták stb. elhagyása mellett a tartóváz felépítésének lényege látható. A 2. ábra a síkszita elölnézete, a 3. ábra pedig annak oldalnézete. A 4. ábra egy kihúzható rosta felülnézete. A két darab 1 tartókeretet 2 harántkeretek kötik össze egymással: A közölt példában négy darab 2 harántkeret van, melyeket előnyösen űrös szekrény tar tokból alakítunk ki. A felső 3 haránttartó a lengősúlyok felső 4 ágyazatát hordja. A megfelelő alsó ágyazat hasonló módon egy alsó haránttartóban foglal helyet. Közvetle­nül az 1 tartókeretekből és 2 harántkeretekből képzett tartóvázra erősítjük a 6 rostakereteket hordozó 5 szögacélsíneket, A 8 elektromotor hajtóerejét a 9 ékszíj-hajtó­mű és a 10 kötélcsuklós korongok a csak vázla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom