144536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a maglenszalma rostjának kinyerésére

2 144.536 majd a kapott anyagot, a megkívánt víztartalomig, mesterségesen" szárítjuk. Ott, ahol a klimatikus vi­szonyok légszárítást lehetővé tesznek, előlégszárí­tást is alkalmazhatunk. A mesterséges szárítással kellő víztartalomig megszárított lenszalmát, un. juta- vagy kender­szoftenereken vezetjük át. ,,Szoftener"-ek tudvale­vőleg oly egymással együttműködő hengerpársorok, melyek hengereinek palástját spirális bordák bo­rítják. Az alsó hengersor spirális bordái magukkal viszik a fölöttük fekvő, ugyancsak spirális bordák­kal ellátott hengereket. A spirális bordák állan­dóan nyomást fejtenek ki egymásra anélkül, hogy közöttük ütés keletkeznék. A hengerek közötti ütésnek elmaradása, melyet quasi pufferként a rost fog fel, azt eredményezi, hogy a rost sem szakí­tásnak, sem morzsolásnak nincs kitéve. Az ilyen szoftenereken átengedett áztatott és kellő nedves­ségű növény rostja a maga eredeti hoSszúságában marad meg. Tekintettel azonban arra, hogy a szá­raz pozdorja természetes merevsége folytán a spi­rális bordák között összepréselve, törik, mégis fel­lép a kívánt hatás. Törőhengerek helyett szoftene­rek alkalmazása rendkívüli hozamfokozást ered­ményez. Kísérletek azt mutatták, hogy a szoftene­reken átengedett száraz maglenszalma kártolt-sza­lag hozadéka kb. 20%-kal volt magasabb, mint * bordás törőhengereken átengedett azonos anyagc. Kitűnt, hogy a szofteneren való átengedés után a szokásos tilolás mellőzhető. Elegendő, ha az anya­got rázógépeken engedjük át, amelyeken a pozdor­ja részlegesen eltávolítódik, azaz kihull anélkül, hogy számbavehető rosthulladék lenne észlelhető. Ha nem tilolt lent, hanem maglenkócot óhajtunk kapni, akkor a szoftenerekben való sajtolási és az utánakövetkező rázást háromszor vagy négyszer kell, hogy megismételjük. Emellett mindig arra kell ügyelnünk, hogy az anyag nedvesség! foka megfelelő legyen. A tisztán tört és rázott anyag aztán a kártolókra kerül. A találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas berendezés szoftener és rázógép alkotta gépcsoport.. A 3—4-szeres törés-rázás kivitelére alkalmas beren­dezés emeletesen egymás fölött elhelyezett szofte­nerrázó-agregátumokban történik. Ekkor minden kézimunka igénybevétele nélkül, automatikusan ejti a felső emelet rázója az alatta levő emelet szoftener-szállítószalagjára az anyagot, ez pedig az alatta levő agregátumra és az utolsó rázóból kijövő anyag a kártolóasztal szállítószalagjára, kellő el­osztóberendezés közbeiktatásával. A tapasztalat azt mutatja, hogy ily módon a kár­tolt szalaghozam ázott maglenszalmára számítva, 26—28% között van. Ha ezen számot az áztatlan szalmára leredukáljuk és 15% ázási veszteséget té­telezünk fel, úgy 100 kg maglenszalmából az új el­járás szerint 22—24% kártolt szalag, azaz majdnem annyi kg fonal állítható elő, a régi eljárás 5—8 kg­jával szemben. A magas rosthozadékon felül az eljárás további előnye a kapott rostok hosszúsága. A tapasztalat szerint a nyert fonalak pozdorjatartalma csökkent­hető, ha a kártolás intenzívebben történik, ami egyúttal a fonalhozadék rovására is megy. De a tapasztalat azt is mutatta, hogy az így nyert előny­telen külsejű fonalat a szövés előtt irelve, oly szö­vetet nyújt, amelyből a pozdorja két-háromszori nyírással oly fokban távolítható el, hogy kifogás­talan zsákszövet adódik mezőgazdasági nyersanya­gok, ásványi anyagok stb. részére, avagy pedig csomagolási- és zsinegcélokra. A találmány szerinti eljárás aszklepciásszal, rost­lenkóró-kuszalékkal kapcsolatban is sikeresen al­kalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a maglenszalma rostjának kinyerésére, melyre jellemző, hogy a kellő szárazsági fokú mag­lenszalmát juta- vagy kenderipari szoftenereken engedjük át, majd a pozdorját, tilolás mellőzésével, kirázzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a szoftenerekben való keze­lést és az azt követő rázást egy vagy többször meg­ismételjük. 3. Eljárás a maglenszelma rostjának kinyerésére, melyre jelemző, hogy a maglenszalmát áztatjuk, ezt követőleg a kívánt nedvességtartalomig mestersé­gesen szárítjuk, majd az 1. igénypont szerinti ke­zelésnek vetjük alá. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a maglenszalmát bálákba sajtolva, melegvízi, azaz mesterséges áztatásnak vetjük alá. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, melyre jellemző, hogy a maglenszalmát áztatás mel­lőzésével vetjük alá mechanikai kezelésnek, majd a nyert zöld kócot, a fonás előtt, külön munkame­netben, vagy a fonással kapcsolatban, azzal egy munkamenetben vetjük áztatásnak alá. 6. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás ki­vitelére, melyet szoftenerből és rázóberendezésből álló gépcsoport jellemez. 7. Berendezés a 2. igénypont szerinti eljárás ki­vitelére, melyet célszerűen különböző szintekben egymás fölött elrendezett, szoftenerből és rázóbe­rendezésből álló gépcsoportok jellemeznek. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóin. 1038 Terv Nyomda. 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom