144535. lajstromszámú szabadalom • Igen nagy bemenő ellenállási egyenáramú erősítő
2 144.535 b) A katód által felmelegített rács elektronokat emittál. c) A rács fotóelektronokat emittál fény hatására. d) Az anódfeszültség által felgyorsított elektronok ütközési ionizáció révén a ballonban levő gázban pozitív ionokat hoznak létre. e) Az anódba becsapódó felgyorsított elektronok lágy röntgen sugárzást okoznak, amely a ballonban mardt gázt ionizálja. f) A rács és a katód közötti átvezetés. Az f) pont figyelembevételével a kapcsoláshoz olyan csőtípusokat használtunk fel, melyeknek elektródakivezetései egymástól jól elszigeteltek. Ebbe a csoportba tartoznak a miniatűr, rimlock, színüveg (2 l-es sorozatú) stb. típusok, amelyek nem rendelkeznek külön csőfejjel, hanem a kivezetéseik közvetlenül a ballon alját képező üvegtárcsán vannak elhelyezve. Az a) és b) pontban foglalt jelenségeket olymódon küszöböltük ki, hogy kis fűtőteljesítményt igénylő telepes csőtípiSst (pl. telepes miniatűr sorozat) alkalmaztunk és ezeket a csöveket a névle» ges fűtőfeszültségnek kb. 80%-ával fűtöttük. A rácsnak a katód által okozott felmelegedését azáltal szüntettük meg, hogy vezérlőrácsként nem a katód közelében levő rácsot, hanem a messzebb fekvő második rácsot használtuk fel. A c) pontban tárgyalt jelenség megszüntethető a cső teljes fényárnyékolásával. A d) és e) pontban összefoglalt effektusok nagymértékben redukálhatok az anódfeszültség csökkentésével. Ennek megfelelően a cső összes elektródafeszültségeit úgy választottuk meg, hogy a csőben haladó elektronok csupán az ionizációs energiánál jóval kisebb energiának megfelelő sebességre gyorsulhatnak fel. A kis elektronfeszültségek következtében, elegendő nagy anódáram elérése céljából a katódhoz legközelebb fekvő kivezetett elektródát, vagyis a vezérlőrácsot választottuk anódként. A meredekség növelése céljából megnöveltük az effektív potenciált olymódon, hogy a második rácson túl fekvő elektróda, vagyis a harmadik rács a katódhoz képest kis pozitív feszültséget kapott. -A találmány igen nagy bemenő ellenállású és így igen kis vezérlőrácsáramú egyenáramú erősítőre vonatkozik, melynek lényege az, hogy legalább három ráccsal rendelkező elektroncsőnek a katódhoz legközelebb fekvő, első rácsát használjuk elektronokat felfogó anódként és a katódtói távolabb fekvő, az első ráccsal szomszédos, de már az elektronok pályáján kívül eső rács vezérli az elektroncső" áramát, miáltal a vezérlőelektródnak termikus elektronemissziója ki van küszöbölve. Triódáknál igen nagy feszültségek mérésére szolgáló kapcsolásoknál már javasolták a rácsnak anódként való felhasználását, de itt a vezérlőrács szerepét az anód tölti be. A találmány célszerű kiviteli alakjánál az erősítőben alkalmazott legalább háromrácsos elektroncső izzó katódája, a katód pozitív ion-emissziójának csökkentése céljából, a névleges fűtőfeszültségnek 75—85%-át kitevő feszültséggel fűtött és egyúttal az elektroncső valamennyi rácsának feszültsége a katódhoz képest legfeljebb 4 V. Emellett az elektroncső meredekségének szűk határok között a kívánt értékre való beállítása a közvetlenül a vezérlőelektród mögött fekvő, harmadik rácsnak a katódhoz képest 0—4 V-ig terjedő értékhatárok között fekvő pozitív előfeszítésével történik. A találmány egyéb ismérvei az alábbi leírásból és rajzból tűnnek ki: A mellékelt rajz 3. ábrája telepes miniatűr pentagrit konverterrel (1R5T) megépített kiviteli alakját szemlélteti. A 4. ábra pentódával megvalósított kiviteli alakot szemléltet. A gondosan megtisztított foglalatú és fénytől gondosan árnyékolt 9 elektroncső 20 fűtőszála az izzítást a 19 fűtőtelepből kapja a 21 korlátozó ellenálláson keresztül. A 21 ellenállás értéke úgy van megválasztva, hogy a cső a névleges fűtőfeszültségnél 15—25%-kal kevesebb fűtőfeszültséget kap. Az anódfeszültség negatív pólusa a 20 fűtőszál negatív végéhez csatlakozik. Ugyanide van kötve a 18 előfeszültséget szolgáltató telep pozitív vége is. A 18 telep másik vége a 17 rácslevezető ellenálláson keresztül van a 11 és 14 rácsokhoz (a pentagrid 2. és 4. rácsai) vezetve, amelyek együttesen a vezérlő rács szerepét töltik be. Az anódként szolgáló 10-el jelzett első rács a 16 árammérőn keresztül csatlakozik az Ua anódfeszültség pozitív pólusához, melynek értéke legfeljebb 4 V. A 13 fékezőrács a csövön belül, a 15 anód a csövön kívül van a 9 fűtőszál negatív pólusára kötve, ezek együttesen az árnyékolás szerepét töltik be. A 19 fűtőtelep pozitív pólusára kapcsolt 12 rács (a pentagrid G3 rácsa) az effektív potenciált növeli. A bemenő feszültség a 17 rácsellenállás sarkaira vezethető, a kimenő áramváltozás pedig közvetlenül a 16 árammérőn indikálható. Az ilymódon megvalósított egyenáramú erősítővel 10~15 Ampernél kisebb rácsáram érhető el kb. 50 A/V-os meredekség mellett, 2—4 V anódfeszültség esetén. Amennyiben kisebb (10 JXA/V körüli) meredekség is elegendő, a 10 rács külön anódfeszültség nélkül a 19 fűtőtelep pozitív pólusára is kapcsolható a 16 árammérőn keresztül. Az utóbbi esetben a rácsáram még lényegesen csökkenthető. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 22 pentóda izzítását a 32 korlátozó ellenálláson át kapja a 30 fűtőtelepből, amely úgy van bekötve, hogy a pozitív pólusa csatlakozik a 27 izzókatód azon végéhez, amelyen a 23 rács is ki van vezetve. Ilymódon a 23 rács kis pozitív potenciálra kerül és növeli a csőben fellépő effektív potenciált. Az anódként szolgáló 26 rács a 31 árammérőn keresztül csatlakozik az anódfeszültség pozitív pontjához. Az anódfeszültség negatív pontja a 30 fűtőtelep negatív pólusához kapcsolódik a 29 előfeszültség telep pozitív pólusával együtt. A 24 jelzésű vezérlésre felhasznált segédrács a 28 rácsellenálláson keresztül kapja a szükséges előfeszültséget a 29 telep negatív pontjáról. A 25 anód árnyékolás szerepét tölti be és a 30 fűtőtelep negatív pontjára van kötve. A vezérlő feszültség a 28 ellenállás sarkaira kötve adható be és felerősítve a 31 árammérő műszerein indikálható. Szabadalmi igénypontok: 1. Igen nagy bemenő ellenállású és így igen kis vezérlőrácsáramú, egyenáramú erősítő; azzal jellemezve, hogy legalább három ráccsal rendelkező
