144527. lajstromszámú szabadalom • Iszaptakarító gép
O Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.527. SZÁM 84. d. OSZTÁLY — HÉ-262. ALAPSZÁM Iszaptakarító gép Henny Elek technikus, szegedi lakos A bejelentés napja: 1956. március 9. A szántóföldeket vízelárasztástól mentesítő belvízlevezető csatornákban több-kevesebb év alatt oly nagy mértékű iszaplerakodás keletkezhetik, hogy a csatorna vízvezetőképessége lényegesen lecsökkenhet. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a belvízlevezető csatornákat legalább tíz évenként, de némely esetben még ennél is gyakrabban kellene iszaptalanítani. Ennek keresztülviteléhez az eddigi gyakorlatban kialakult kézi munka költséges volta miatt nem volt mód. Ezért mindig csak a legsürgősebb esetekben végezték el a szükséges iszaptalanítást. A másik akadály az időjárás bizonytalansága. Az iszaptakarítási földmunka esős időben és utána a víz levonulásának idejére szünetelni kénytelen. A találmány szerinti iszaptakarító gép a belvízlevezető csatornák iszaptalanításának gépesítésére, a munkálatok költségeinek csökkentésére és az iszaptalanítás munkájának az időjárástól való mentesítésére, valamint az iszapnak vízalóli kiemelésére vonatkozik. A találmány szerinti iszaptakarítógép a csatorna tengelyével párhuzamosan fektetett hordozható sínpályából, a sínpályán kerekeken mozgó főtartókeretből és az erre szerelt lengőmozgást végző kotrókanál láncszerkezetből, valamint a kotrókanál által kiemelt iszap elszállítására alkalmas állítható szállítószalagból áll. A rajz a találmány példaképpeni megoldását szemlélteti: Az 1. ábra az iszaptakarítógép előlnézetét, a 2. ábra ennek felülnézetét szemlélteti. A 3. ábra a kotrólánc főtengelyén vett függőleget metszetét. a 4. ábra az iszapvágó kanalak egy változatát mutatja. Az 5. ábra a kotrókanalakat mozgató dobszerkezet nézete, a 6. ábra a kotrókanál vezető keret alsó végének nézete. A 7. ábra a kotrókanál dobjának meghajtását, a 8. ábra a meghajtási áttétel vázlatát, és a 9. ábra az iszaptakarítógép továbbítását és rögzítését tünteti fel. A tisztítandó csatorna partjain a csatorna tengelyével párhuzamos hordozható tagokból álló —1— sínpálya van fektetve. Az előhaladásnál a felszabadult síntagpárt a másik elé kell helyezni. A pályatest felületi egyenetlenségeit előre meg kell szüntetni. A nagyobbméretű magasságkülönbség és parttávolság változást a —10— futókocsi áthelyezéssel magasság állítással kell kiegyenlíteni. A lengőmozgás végzésére alkalmas kotrókanállánc —3— vezetőkerete az ábrán függőleges állásban van, amely —4— vonókötelek váltott húzásával mindkét oldalra — jobbra és balra lengethető. Az áthúzás az —5— kötéldobon keresztül történik. A kotrókanalakkal felemelt iszap a felső •—6— kanáldobon kiürülve a —7— csúszólemezen lecsúszik a —8— szállító gumiszalagra. A —9— főtartókeret két —10— kocsiszerkezeten nyugszik. A meghajtómotor úgy kerül elhelyezésre, hogy a —11— motor súlya a —9— főtartókeretet ne terhelje. A főtartó keret oldalán futnak végig a kotrószerkezet és kötéldobokat mozgató erőátviteli —\1— és —13— tengelyek. A munkaszakaszok forgásirányának váltása a —14—• irányváltóval történik. Az iszaptakarító —6— kanáldobja a —15— főtengelyen van ágyazva, (lásd 3. ábra). Egy munkamenet hossza a kotrókanál szélességével egyenlő. A —17— kotrókanalakat a —6— dobszerkezet a —23— a láncon keresztül mozgatja. A felemelt kotrókanalak tartalmukat a —7— csúszólemezre ürítik. A csúszólemezről kerül a kotort anyag a —19—. szalagtartó kereten mozgó —8— szállítószalagra. A szalag —18— görgőkön fut tovább. Ha az iszapmennyiség a szállítószalag vége alatt nem férne el, úgy a szállítószalag ennek megfelelően felemelhető. A nyíl irányában lengőmozgást végző •—3— keret végén van a —20— tengely körül elforduló alsó —21— láncdob. A —23—• láncon vannak csuklósan rögzítva a —17— kotrókanalak. A —17— kotrókanalak a felfüggesztő csapszegen szabadon lógva elfordulhatnak. Elfordulásukat határolja a kanál alsó vonalán felerősített —17 a—• ütköző. A munka közben lefelé haladó —23— láncon az üres kanál az alsó —21— dobon mindaddig függőlegesen lóg, míg az ütköző talajt nem ér. A —23— lánc tovább-