144525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztolitikus enzimkészítmény előállítására

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.525. SZÁM 39. fi. 1—8. és 6. a. 14—23. OSZTÁLY — GO—554. ALAPSZÁM Eljárás elasztolitikus enzimkészítmény előállítására Gyógyszeripari Kutatóintézet, Budapest Feltalálók: dr. Bagdy Dániel, dr. B. Banga Ilona és dr. Baló József A bejelentés napja: 1959. szeptember 21. Baló és Banga (1) 1949-ben a hasnyálmirigyben addig ismeretlen, új enzimet fedeztek fel. Ez az enzim, melyet a felfedezők elasztáznak neveztek el, a szövetek rugalmas rostjainak különleges fehérjéjét, az elasztint képes bontani. Bangának néhány évvel később sikerült kristályos enzimpreparátumot is nyernie, ennek hozama azonban rendkívül kedvezőtlennek bizonyult, s a végtermék igen nagymennyiségű szervetlen sót tartalmazott (2). Az elmúlt években mind hazai, mind külföldi kutatók igen nagy érdeklődéssel fordultak az új enzim kémiai és biológiai tulajdonságadnak megismerése felé. Patridge (3) és munkatársai az enzim és szubsztrátja, az elasztáz és az elasztin biokémiáját tanulmányozták behatóan, Hall és munkatársai (4) pedig az enzim előállításának kedvezőbb feltételeit vizsgálták. Lansing (5) kísérletei alapján arról számolt be, hogy nyulakon elasztáz etetésével sikerült meggátolni a koleszterin okozta atherosclerosist és megakadályozni a zsírmáj kifejlődését. Baló és Banga (6) kutatásaik alapján először mutatták rá arra az összefüggésre, amely az emberi hasnyálmirigy elasztáz tartalma és az anteriosclerosis (érelmeszesedés) kifejlődése közöt fennáll. Mindezeket a vizsgálatokat azonban igen megnehezítette és akadályozza még ma is az a tény, hogy az enzim előállítására vonatkozó eddig ismertetett eljárások egyrészt körülményesek, másrészt pedig igen rossz hozamúak s így nem gazdaságosak. Fentiek alapján elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontosnak látszott olyan eljárás kidolgozása, amely ennek a különleges hatású enzimnek — megfelelő tisztasági fokban történő előállítását — gazdaságosan, jó kitermeléssel teszi le^ hetővé. Saját kutatásaink során az elasztolitikus enzim szárított hasnyálmirigyporból való kivonásának optimális feltételeit és az enzim különféle adszorbensekre történő adszorpcióját tanulmányoztuk. Vizsgálataink alapján azt találtuk, hogy szárított hasnyálmirigyporból (Pankreatin, Richter) az elasztohV tikus enzim savanyú vegyhatású közegben, szerves oldószer jelenlétében történő vizes kivonással kvantitative kivonatolható, s ugyanakkor — szemben az eddig alkalmazott savanyú vizes kivonással —• a hatástalan szöveti fehérjéknek túlnyomó része oldatlan marad. Ilyen kivonatokból alacsony hőmérsékleten további hatástalan alkatrészek választhatók le, majd ezek elkülönítése után az enzim hűtött állapotban történő szerves oldószeres frafccionálással jó kitermeléssel nyerhető ki. Másfelelői kísérleteink azt mutatták, hogy a szárított hasnyálrnirigypor, vagy az előbbiekben ismertetett szerves oldószeres frakcionálással kapott nyers enzimkészítmény vizes kivonatából az elasztolitikus enzim jól adszorbeálható különböző adszorbensekre, így növényi és állati szénre, szilikátokra, különösen szintetikus nátriumalumíniumszilikátra. Találmányunk lényege egyrészt az a felismerés, hogy az elasztolitikus enzim oldékonysága savanyú vegyhatású, szerves oldószert tartalmazó vizes oldatokban szervetlen vagy szerves sók jelenlétében lényegesen különbözik a hasnyálmirigy egyéb fehérjéitől s így azoknak jelentékeny részétől már a kivonás alkalmával elkülöníthető; másrészt fent jellemzett kivonataiból alacsony hőmérsékleten történő szerves oldószeres frakcionálással és különböző ábszoribensekre történő adszorpció, különösképpen szintetikus nátrium-zeolitra való adszorpció útján jó kitermeléssel 40—70 x -ére tisztítható. A találmány értelmében hasnyálmirigyből elasztolitikus enzimkészítményt akként állítunk elő, hogy a hasnyálmirigyet vízzel elegyedő oldószer szerves vagy szervetlen sót tartalmazó híg vizes oldatával kivonatoljuk és az így kapott enzimkivonatból a hatástalan fehérjéket az oldószer koncentrációjának növelésével kicsapjuk, majd elkülönítjük és ezután az oldószer koncentrációjának további emelésével az elasztolitikus enzimet csapjuk ki és a folyadéktól elkülönítjük. A találmány értelmében továbbá a hasnyálmirigyből híg vizes oldószerrel kapott kivonatból az elasztolitikus enzimet akként is kinyerhetjük, hogy vízzel elegyedő szerves oldószerrel kapott oldatában a szerves oldószer koncentrációját pl. az oldószerkidesztillálásával vagy vízzel történő hígítással