144523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsőrendű karbinolok előállítására
J Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.523. SZÁM 12. q. 32—34. OSZTÁLY — GO—547. ALAPSZÁM Eljárás elsőrendű karbinolok előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kolonitsch János, Fuchs Oszkár, és Vita Gyula A bejelentés napja: 1956. szeptember 4. Azt találtuk, hogy elsőrendű karbinolokat előállíthatunk olyan módon, hogy karbonsavésztereket az alábbi általános képletű komplex fémhidridekkel reagáltatunk: Mex H x [B(OR) 3 ]x (mely képletben Me valamely fémet, célszerűen alkáli, vagy alkáliföldfémet, vagy földfémet jelent, x pedig annak vegyértékszámát, R pedig valamely alkil-, aralkil- vagy aril-csoportot jelent), majd — az esetleg képződött fémkomplex elbontása után — a képződött karbinolt elkülönítjük. Kiindulási anyagként a karbonsavészterek igen sokféle képviselőjét alkalmazhatjuk; így az alifás és aromás észtereket, az amionsavésztereket, a helyettesített aminosavésztereket stb. Igen fontos gyakorlati szempontból a fentebb említett redukáló szerek, nagyfokú szelektivitása, melynél fogva kettőskötéseket, nitro-csoportokat az eljárás változatlanul hagy. A kiindulási anyagok közül különösen fontosak az a-amino-/?-oxikarbonsavészterek, így pl. a szerin, a ^-fenilszerin és a ^-p-nitrofenilszerin észterei, ill. ezeknek acilezett származékai. Jól alkalmazható az eljárás a fenti vegyületek optikailag aktív módosulatainál is, mely esetben a képződött termékek szintén optikailag aktívak. Ez az eredmény különösen azért meglepő, mert jól ismeretes, hogy a karbalkoxi-esoportokat hordozó optikailag aktív szénatomok alkalikus közegben könnyen racemizálódást szenvednek. Ha pl. a treo-^-p-nitrofenilszerin-metilészter D-módosulatát nátriumtrimetoxi-borohidriddel, vagy nátriumtrietoxi-borohidriddel, vagy nátriumtriizopropoxi-borohidriddel, vagy kalciumtrimetoxi-borohidriddel, vagy az ennek megfelelő alumíniumvegyülettel reagáltatjuk, úgy igen jó termeléssel megkapjuk a treo-l(p-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropán D-módosulatát. A treo-^-p-nitrofenilszerinetilészter N-diklóracetil-származékát a fenti vegyületekkel redukálva jó kitermeléssel klóramfenikolt kapunk. A redukció kivitelezése igen sokféle módon történhet, oldószerként alkalmazhatók hidroxil-tartalmú, vagy hidroxil-mentes oldószerek egyaránt, így jól alkalmazható pl. a tetrahidrofurán, a dietiléter, aznetanol, stb. A redukciónál alkalmazott hőfok tág határok között változhat attól függően, hogy a szóbanforgó észter könnyebben, vagy nehezebben redukálható-e és hogy az alkalmazott redukáló szer a felhasznált közegben mennyire bomlékony. A redukció után számos esetben a képződött primer karbinol bór-fém-komplexe képződik, melyet savas, vagy alkalikus kezeléssel célszerű elbontani a reakcióelegy feldolgozása előtt. Az eljárással kapott termelések igen jók általában, sokszor megközelítik az elméletit. Az észterek primer karbinolokká való redukálhatóságát a fentebb említett redukáló vegyületcsoport egyik képviselőjével egyébként már vizsgálták (Journ. of the Amer. Chem. Soc. 75, 6263—4. old. [1953]). Azt találták, . hogy nátriumtrimetöxibórhidriddel magasabb hőfokon a benzoesavetilészter kb. 33% termeléssel ^-feniletanollá redukálható. A fentebb idézett irodalmi hely azt állítja továbbá, miszerint megfelelő oldószerek alkalmazásával az észterek redukálására is kielégítő eredménnyel felhasználható lesz esetleg a nátriumtrimetoxi-borohidrid. Mi ezzel szemben azt találtuk, hogy a nátriumtrimetoxi-borohidrid a fenti cikkben említett közönségesen alkalmazott oldószerekkel is jól alkalmazható és kitűnő karbinol-kitermeléseket ad. Döntően fontos megállapításunk egyébként az is, hogy egyes észterek, pl. a D-treo-/?-p-nitrofenilszerin-metilészter, mely igen'érzékeny vegyület, alacsony, 0° körüli hőmérsékleten a megfelelő primer karbinollá redukálhatok. A fentebb idézett közlemény ugyanis azt állítja, hogy nátriumtrimetoxiborohidriddel az észterek 100° körüli hőmérsékleten is csak igen lassan és gyenge kitermeléssel redukálhatok ; „amennyiben ez a megállapításuk helyes volna, ilyen érzékeny vegyületek redukálására nem is lehetne gondolni. A közleményben idézett kísérleti eredmények és a mi kísérleti eredményeink közötti ellentét okát jelenleg még nem ismerjük. Az alkáliföldfém- és a földfém-trialkoxi-borohidridek redukciós alkalmazhatóságáról az irodalomban eddig nem találtunk adatokat.
