144512. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses gyújtólámpa gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.512. SZÁM . • 21. c. 28-53. OSZTÁLY — EE-377. ALAPSZÁM Gáztöltéses gyújtólámpa gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához Egyesült Izzólámpa és Villamossági I?. T. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Mészáros Gyula dr., gépészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. június 6. A találmány tárgya gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtására alkalmas oly gyújtólámpa, mely ionizálható gázzal töltött légmentesen lezárt burából, a bura falában elhelyezett és a burába benyúló ár am vezetőkből, valamint a burában elrendezett és egy-egy árambevezetőhöz kapcsolt két elektródából áll, melyek közül legalább az egyik bimetall elektróda, mely utóbbi olymódon van kiképezve, hogy gázkisülés általi hő hatására a másik elektródával elektromos áramkört zár. Az ilyen típusú gyújtólámpákkal .szemben egyrészt az a követelmény, hogy egyszeri gyújtáspróbálkozásra biztosan begyújtsa az üzembe helyezendő gázkisüléses csövet, pl. fénycsövet, valamint, hogy a gyújtólámpa bekapcsolása és a gázkisülésest cső begyújtása között eltelt időtartam minél rövidebb legyen. Az ismert gyújtólámpák ezeket a követelményeket nem, elégítik ki kellő mértékben. A bimetall elektródák egyik végükön befogott egyenes vagy hajlított bimetall testből állnak és az ellenelektródát a gázkisülés hőjének hatására folyamatosan közelítik meg. Az ellenelektróda elérésekor a kisülés megszűnik, a bimetall rögtön hűlni kezd és a kontaktus megszakad, még mielőtt a gázkisüléses cső katódája a munkapont hőmérsékletéig melegedett volna fel. Ez a gyújtási kísérlet az esetek túlnyomó többségében még a cső begyújtása előtt többször megismétlődik, minek következtében villanássorozatök: léphetnek fel az üzembehelyezendő gázkisüléses csőben,, és meghosszabbodik a gyújtólámpa bekapcsolása és a cső begyújtása közötti időtartam. Természetesen jelentősen csökken a cső élettartama és a gyújtó is túlságosan nagy igénybevételeknek van kitéve. A találmány célja oly gyújtólámpa készítése, mely az ismert gyújtólámpák hibáit kiküszöböli és eleget tesz a fent állított követelményeknek. Ismeretesek a fenti hiba kiküszöbölésére oly megoldások, melyeknél a bimetallból készült főeléktródán és ellenelektródáján kívül segédelektródát vagy segédelektródákat vagy egyszerű hőtároló te.stet rendeznek el a gyújtólámpában a két főelektróda kikapcsolási időpontjának késleltetésére, vagyis kapcsolatuk időtartamának meghosszabbítására. Ezen megoldások nyilván azért bonyolultak, mert legalább három elektróda vagy a főelektródákon kívül még legalább egy hőtároló test van beszerelve a lámpába. Találmányunk szerinti gyújtólámpa két elektródát tartalmaz,, melyek közül legalább az egyik bimetall elektróda. A bimetall elektróda találmányunk értelmében egyik végén rögzítő tartóra szerelt lényegileg gömbfelületű, szalagalakú test. A. bimetall gömbfelületének külső oldalát normális hőmérsékleten a kisebb hőtágulási együtthatójú bimetall elem. képezi, a belsőt pedig a nagyobb hőtágulási együtthatójú elem. Az ellenelektróda a bimetall elektródának a kisebb hőtágulási együtthatójú eleme oldalánál van elhelyezve és előnyösen rugalmas test. A találmány egy előnyös példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz kapcsán ismertetjük, melyben az 1. ábra a találmány szerinti gyújtólámpa egy példakénti kiviteli alakjának oldalnézetét normális (nyugalmi) állapotban..-' a 2. ábra az 1. ábra szerinti gyújtólámpa oldalnézete kapcsolt állapotban és a 3. ábra a találmány szerinti gyújtó bimetall elektródájának nézete nagyított léptékben. A tömítően lezárt (1) búra ionizálható gázzal van töltve. A burába (2) és (3) áramvezetők nyúlnak be. A (2) árambevezetőhöz (8) tartószervben rögzített (4) elektróda (ellenelektróda) és a (3) árambevezetőhöz (9) tartószerven rögzített (5) bimetall elektróda csatlakozik. Az (5) bimetall elektróda kiképzése a 3. ábrán jól látható. A bimetall lényegileg gömbfelületből kivágott szalagalakú test, melynek normális hőmérsékleten (1. ábra) külső oldalát a kisebb hőtágulási együtthatójú (7) bimetall elem és belső oldalát a (6) nagyobb hőtágulási együtthatójú bimetall elem alkotja.