144502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélöntecsek öntésére

2 144.502 resztül utánöntést végzünk, amíg a hosszabbított beöntő tölcsér teljesen meg nem telik. A találmány szerinti eljárás előnyei az eddig is­mertekkel szemben a következők: Az üvegnyakú kokillák, az alsó öntés és.az ön­tés előtt felékelt zárófedők együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a legjobb minőségű csillapítat­lan acélfajtát is lehessen gyártani „Fojtott" kivi­telben, tehát olyan változatban, amely a legna­gyob mértékben rendelkezik a csillapítatlan acél előnyeivel, (tiszta felület, szennyezőmentes kéreg), de ugyanakkor a csillapítatlan acél fő hátrányát a nagymértékű S és P dúsulást a legmesszebbme­nőkig kiküszöböli. Az acéltuskók minimális térfogatú gázhólyagot tartalmaznak, amelyek hengerléskor összeheged­nek és a közönséges csillapítatlan acélnál 3—4%­kal jobb hengerlési kihozatali biztosítanak. Lehetővé teszi, hogy a csillapítatlan acéltuskók 90% fölötti hengerlési kihozatallal teljes egészük­ben a legkényesebb célokra is felhasználhatók le­gyenek. Számos olyan területen, ahol eddig csak csillapított acél felelt meg a követelményeknek, a találmány szerinti eljárással öntött csillapítatlan acélt lehet felhasználni. Mivel a kokillákra már öntés előtt felerősítjük a fedőket, ezért az öntés közben fejlődő, főképpen CO-ból álló gázok tökéletesen megvédik az oxidá­cióval szemben a folyékony acélfelületet és a gáz­fejlődés által magasba sodort acélcseppektől. En­nek következtében ezek az acélcseppek nem ra­gadnak a kokilla falához, hanem visszahullanak a kokillában emelkedő folyékony acélba. A fenti mó­don minden külső beavatkozás nélkül létrejövő „védőgáz" növeli a kokilla tartósságát is és javít­ja az acéltuskó felületét. A találmány egy kiviteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük. A csillapítatlan acélt olyan üvegnyakú kokillák­ba öntjük kizárólag alsó öntéssel, amelyeknek fel­ékelhető fedelük van. Az egy öntőtalpon álló kokillákra — a „vezér­kokilla" kivételével — az öntés megkezdése előtt felékeljük a jól záró fedőket öntés közben. A nyi­tott „vezérkokillában" figyeljük az acél emelkedé­sét és fővésének erősségét. A csillapítatlan acél gyártásánál nem kissé „emelkedő" minőségre törekszünk, amelynek szá­mos minőségi hátránya van, ha nem a legjobb mi­nőségű csillapítatlan acélfajtára, amely öntés köz­ben se nem emelkedik, se nem süllyed vissza. Az öntést egészen addig folytatjuk, teljesen nyi­tott kiöntővel, amíg az acél színtje a „vezérkokillá­ban" a kokilla szűkített részét el nem éri. Ettől kezdve fojtott sugárral öntünk tovább, hogy a fo­lyékony acél színtje minden kokillában teljesen egyforma legyen. Az öntést csökkentett sugárral addig folytatjuk, amíg a vezérkokillában a folyé­kony acél színtje — az öntött csillapítatlan acélból tapasztalt gázfejlődés erősségétől függően —30— 100 mm-re meg nem közelítette a kokilla felső A kiadásért felel: a színtjét. Ezután a vezérkokii.-ára felékeljük a záró­fedőt és a beontőtölcsért hulladék bugadarabokkal lefagyasztjuk. Ezzel az öntési módszerrel öntött csillapítatlan acél az öntés befejezése után max. 2,5 perc múlva minden kokillában eléri a zárófedelet és így az acéltuskók tetejének az optimális idő alatti lefa­gyasztása önműködően és egyidőben végbemegy. Az öntés befejezésétől az acéltuskók tetejének be­fagyásáig a felékelt "'zárófedelek és a kokilla közti max. 2 mm-es résen kéken égő CO gáz áramlik ki. A lángolás a tuskók lefagyásakor megszűnik. A lángolást időmérő órával ellenőrizve, másodperc­nyi pontossággal meg lehet állapítani az öntés be­fejezése és a tuskók tetejének lefagyása közt eltelt ún. „dermedési időt", ami a S és P dúsulás szem­pontjából a csillapítatlan acél legfőbb minőségi mutatószáma. A találmány szerinti eljárás kiválóan alkalmas csillapított felöntés nélküli öntecsek öntésére is az alábbi módon: Az öntés előtt fedővel ellátott kokiilákat telje­sen teleöntj ük csillapított folyékony acéllal. Amint az acél színtje eléri a fedőket, az acélöntecsek te­teje befagy és a központi beöntő tölcséren keresz­tül — amelyet a kokilláknál tetszés szerinti méret­tel hosszabbra lehet készíteni — a fogyási üreg pót­lására megfelelő mennyiségű acélt lehet pótolni. A kokillákban levő acél és a teleöntött, hosszabbított beöntő tölcsérben levő acél színtje közti —• akár 1,5 m-re is növelhető — szintkülönbség olyan nagy ferrosztatikus nyomást biztosít, hogy a csillapí­tott acélöntecsek felső részében a fogyási üreg he­lyett csak egyenletesen elosztott fémes felületű, gázhólyagszerű üregek maradnak vissza, amelyek erősen hasonlítanak a félig csillapított acélöntecsek felső részében található gázhólyagokhoz. A vissza­maradó üregek térfogata a találmány szerinti eljá­rás alkalmazása esetén a normálisan keletkező fo­gyási üreg térfogatának max. 60%-át teszik ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás acél öntésre üvegnyakú kokillákba, az­zal jelemezve, hogy az acélt alsó öntéssel a vezp»-­kokilla kivételével előre felékelt fedőkkel ellátott kokillákba öntjük, a vezérkokilla öntés alatt nyit­va marad, hogy az öntést ezen keresztül ellenőriz­ni lehessen. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata csil­lapítatlan acél öntésére, azzal jellemezve, hogy az öntést — a gázfejlődés erősségének megfelelően — a kokilla felső színtje alatt 20—150 mm-re befejez­zük, a fedőt a vezér kokillára felékeljük és a be­öntő tölcsérben a folyékony acélt például vashul­ladékkal befagyasztjuk. 3. Az 1. sz. igénypont szerinti eljárás változata csillapított acél öntésre, azzal jelemezve, hogy a kokiilákat, majd utána a beöntő tölcsért amely­nek magassága a kokillák magasságánál nagyobb, csillapított acéllal teleöntj ük. és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1065 Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom