144498. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás elektroncsöves erősítők anódfeszültségének változása által okozott karakterisztika eltolódás kiegyenlítésére
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.498. SZÁM 21. c. 68-72. OSZTÁLY — SO-514. ALAPSZÁM Kapcsolás elektroncsöves erősítők anódfeszültségének változása által okozott karakterisztika eltolódás kiegyenlítésére A Magyar Állam, mint: Somos István, Szendrei Lajos, Tóth Miklós budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. május 7. Önműködő feszültségszabályozó készülékeknél Bok esetben alkalmaznak nem lineáris ellenállásokból álló hidat feszültségérzékelésre. Az érzékelő híd által szolgáltatott jel megfelelő erősítés után általában transzduktort vezérel. A jelfeszültség felerősítése célszerűen elektroncsöves erősítővel történik, amelynek anód és segédrácsáramkörét csöves vagy szelénegyenirányító tápáramforrás táplálja. Az 1. ábrán az anódkör táplálása az Szj egyenirányító segítségével történik, amelyet a hálózati transzformátor Nx szekundertekercse lát el árammal. A helyes működés és pontos szabályozás érdekében a tápáramforrás feszültségét, tehát Ua feszültséget a hálózati feszültség és periódusszám ingadozástól függetlenül állandó értéken kell tartani. Tehát stabil segédegyenfeszültségre van szükség. Ennek az igénynek tökéletes kielégítése hátrányokkal jár. A helyes megoldás csöveket, parázsfénylámpát, stb. tartalmazó áramkörrel érhető el, ami bonyolulttá teszi a készüléket és növelné a csövek számát. Ez különösen éjjel-nappal működő berendezésekbe — mint pl. a postai telefonberendezéseknél — hátrányos, mert a cső kiégése üzemzavart okozhat. Jelen találmánynak az a célja, hogy egyszerű, könnyen beállítható, nem kényes áramkört adjon meg a hálózati feszültségváltozás okozta karakterisztika eltolódás kompenzálására. Ez a kompenzáló áramkör az 1. ábrának megfelelően a Sz2 egyenirányítóból és Ci kondenzátorból áll és az Ei segédegyenfeszültséget szolgáltatja. Működése a 2. ábrán látható. A 2. ábra az erősítőcső jelleggörbéjét mutatja. A vastagon kihúzott jelleggörbe az erősítőcső Ua anódfeszültségén érvényes. Az erősítőcső az M munkapontnak megfelelő üzemhelyzetben dolgozik. Az M munkapontra úgy jutottunk, hogy e2 vezérlőfeszültséggel elltentétes értelemben sorbakapcsoltuk az e! segédfeszültséget. Az eg rácsfeszültség tehát egyenlő ex —e 2 különbséggel. Ha a hálózati feszültség változik, pl. megnő, úgy a 2. ábra szaggatott vonalú U'a jelleggörbéje lesz érvényes. Azonos rácsfeszültségen az anódáram az la értékéről az Va értékre növekednék, holott az 1. ábra U0 feszültségének stabilizálása ezt nem kívánja, így az áramkörben átállási folyamat indul meg, amely részben ellensúlyozza ugyan az anódáram szükségtelen változását, de a szabályozás pontossága ezáltal jelentősen csökken. Ez azt jelenti, hogy állandó hálózati feszültségen a fogyasztóáram változásakor pontos szabályozást érünk el, ha viszont a hálózati feszültség változik, pl. 10%kal csökken, akkor az U0 szabályozott feszültség is néhány %-kal csökken. Miután a hálózati feszültségingadozással mindenütt számolnunk kell, ez a szabályozás nem volna kielégítő. A kompenzáló áramkör alkalmazása megoldja e problémát. A 2. ábrának megfelelően a hálózati feszültség változásakor pl. emelkedésekor az ei kompenzáló feszültség is növekszik. Miután pontos működéskor az U0 és vele együtt e 2 feszültség állandó, az ex növekedésekor nő az e g = e\—e2 rácsfeszültség is. Ilyen módon a 2. ábrának megfelelően az M munkapontról az Mx munkapontra jutunk, amely változatlanul Ia anódáramnak felel meg. A kompenzáló áramkörrel kiegészített érzékelőhíddal és erősítőcsővel működő feszültségszabályozó berendezések állandó terhelésen ± 10% vagy +5% és —15% hálózati ingadozás esetében 0,2— 0,3% szabályozási pontosságot érnek el. A terhelés 1/3—1/1 változásának és a hálózat előbbi ingadozásának . közös felléptekor is 0,5% szabályozási pontosság érhető el. Szabadalmi igénypont: Kapcsolás elektroncsöves erősítők anódfeszültségének változása által okozott karakterisztika eltolódás kiegyenlítésére, azzal jellemezve, hogy a hídban keletkező vezérlőfeszültség és a vele ellentétes értelemben sorbakapcsolt segédegyenfeszültség különbözete képezi a rendszer elmenő vezérlőfeszültségét. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1064. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
