144489. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus torzításmérő híradástechnikai berendezések vizsgálatára

Megjelent: 1958. november 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.489. SZÁM 21. a2

. 18—20. OSZTÁLY - HO~447. ALAPSZÁM . Elektronikus torzításmérő híradástechnikai berendezések vizsgálatára Magyar Állam, mint Horváth László oki. elektromérnök, budapesti lakos jogutódja A. bejelentés napja: 1956. július 26. A korszerű távírótechnikában a táviró átviteli vonalak és távirótechnikai berendezések vizsgálata megfelelő mérőműszerekkel történik, amelyek rendszerint sarkított jelfogók vizsgálatára is alkalmasak. A berendezések általában ritmikus torzítást mérnek. A mérőkészülékek két csoportba sorolhatók: mechanikus és elektronikus rendszerűek. A mechanikus rendszerűek közül a legismertebb a Siemens gyártmányú (Tmse 16d), torzításmérő berendezés. A teljes műszer négy egységből áll (kapcsolórész, motor az érintkezőkkel és a forgó parázsfénylámpákkal, jelfogóvizsgáló rész és tápegység). A mechanikus rendszerű torzításmérők elvi felépítése az, hogy egy centrifugál regulátorral szabályozott motor által forgatott tengelyen bütykös tárcsás, csúszórúgós érintkezők állítják elő a kívánt jeleket, az: indikálás pedig a főtengelyen elhelyezett, forgó parázsfénylámpákkal történik. A regulátor elvi felépítéséből következik, hogy a fordulat kissé mindig ingadozik, amely a leolvasási pontosságot lerontja. Az RFT gyár oszcilloszkópos torzításmérője csak félig elektronikus: rendszerű, az indikálás katódsugárcsővel történik. A berendezés három egységből áll, és meglehetősen bonyolult kiképzésű. A TDMS és CIT tipusú torzításmérő berendezések teljesen elektronikus elven dolgoznak, ritmikus torzítás mérésén kívül jelfogóbeállításra aritmus torzítás mérésére és fordulatszámmérésre alkalmasak. Két távirókeretet elfoglaló, inkább laboratóriumi jellegű berendezések. A Siemens gyár elektronikus felfogóvizsgálója a jel előállítására hálózattal vezérelt, sarkított jelfogót használ, indikálásra katódsugárcsövet. A berendezés kizárólag sarkított jelfogók vizsgálatára alkalmas, jeladásra, vagy torzításmérésre nem használható. A szakirodalomban még ismeretesek katódsugárcsöves, ritmikus torzításmérők, ezek a katódsugárcsövön kívül kb. 6—ß db. elektroncsövet tartalmaznak, felépítésük meglehetősen bonyolult. A találmány tárgyát képező műszer táviró berendezések átviteli tulajdonságainak mérésére, táviró készülékek és távjelző vonalak vizsgálatára, valamint sarkított jelfogók ellenőrzésére és beállítására alkalmas. A készülék elvi kapcsolását az első ábra szemlélteti. A berendezés: három fő részből áll: adórészből, vevőrészből és a tápegységből. Az adórészben történik a vizsgáló jelek előállítása. A jeleket az 1 szinkronizáló fokozattal vezérelt 2 relaxációs oszcillátor állítja elő. A szinkronizáló fokozat 50 c/s-u vezérlést kap, amely a hálózatból állítható elő, vagy a készülékben elhelyezett 3 generátorból nyerhető. Az előállított jelek a CCIT előírásai szerint: 1:1, 1:6, 6:1 és 2:2; modulációs sebességük 50 Baud és pontosságuk -| 1%-on belül lehet. A relaxációs oszcillátor és a vonalhoz való csatlakozási pont közé a 4 átalakító szervet kell alkalmazni, ez elektroncsöves fokozat, vagy jelfogó lehet. Az előbbi esetben kettősáramú, az utóbbi esetben kettősáramú és egyszeresáramú adás lehetséges. A vevőrész indikátora az 5 katódsugárcső. Felépítése — a katódsugárcsövön kívül — kizárólag passzív elemekből is történhet. A beérkező vizsgálandó távírójelek egy olyan 6 áramkörre jutnak, amely a beérkező jelekből a katódsugárcső részére felvillanó impulzust állít elő. Ez lehet jelfogó, amely egy lökőtranszformátorhoz kapcsolódik, de lehet megfelelő elektronikus áramkör is. A. katódsugárcső lemezpárjaira eközben olyan feszültséget kell juttatni, amely egyenletesen forgó elektromos erőteret állít elő, 3000/perces sebességgel. Ez megvalósítható 50 c/s frekvenciájú, R—C tagokkal fázishasított feszültségekkel. A jelfogó vizsgáló részben a 7 vizsgálandó jelfogó gerjesztése az adórészből történik, betartva a jelfogót előállító gyár vizsgálati előírásait. A jelfogó delejzára a katódsugárcső függőleges kitérítő lemezpárjait vezérli. A katódsugárcső időtengelyére a jelfogó kétszeres gerjesztési frekvenciájának megfelelő frekvenciájú lineárisan emelkedő feszültséget kell juttatni. Ez a feszültség a hálózati (50 c/s) frekvenciából is előállítható, paszszív elemek segítségével. Ez esetben a katódsukárcső rácskörében fénymodulációt kell al-