144487. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikus differenciálmérleg

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.487. SZÁM 42. f. OSZTÁLY — Hl—63. ALAPSZÁM Hidrosztatikus differenciálmérleg A Magyar Állam, mint a feltaláló, Hirmann György, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. április 5. Oly hidrosztatikus mérlegek, amelyeknél a mért tárgy súlyát az ezzel a súllyal egyensúlyt tartó folyadékoszlop mutatja, már ismertek. Ezektől a megoldásoktól a találmány szerinti mérleg abban különbözik, hogy a mérendő tárgy súlyát két különböző fajsúlyú folyadék folyadék­oszlopának különbségével mérjük. Ennek a meg­oldásnak az az előnye, hogy a két folyadék faj­súlya különbségének változtatásával a mérleg érzékenységét változtathatjuk és a mérés pon­tosságát nagymértékben függetleníthetjük a hő­mérséklettől. A találmány lényege, hogy a mérendő tárgyat búvárharangra helyezzük és a harangban fellépő gáznyomás (levegőnyomás) növekedését felhasz­náljuk arra, hogy ezzel két folyadékmanométert működtessünk, amelyekben eltérő fajsúlyú fo­lyadékok vannak. A két manometer állásának különbségéből megállapíthatjuk a mérendő tárgy súlyát. A találmány szerinti mérleg egy kiviteli pél­dáját az ábra tünteti fel. Az 1 búvárharangon van a Q megmérendő tár­gyat tartó 2 serpenyő. Ez a szerkezet a 3 folya­déktartányban függőleges irányban vezetve el­mozdulhat. Ennek következtében a búvárharang alatti gáznyomás arányos a szerkezet önsúlyá­nak és a mérendő tárgy súlyának összegével. A gázt (levegőt) a 4 kettéágazó vezetékkel a két 7, 8 folyadékmanoiméter 5, 6 tartányának felső részébe vezetjük. A két 7, 8 folyadékimanométer felső vége nyitott és tölcséres kialakítású, hogy ottan folyadékot tölthessünk beléjük. A két kü­lönböző fajsúlyú folyadéknak vizet és sósvizet választhatunk. Abból a célból, hogy megállapít­hassuk a manométerekbe töltött két különböző folyadék fajsúlyának különbségét az egyik fo­lyadék fajsúlyának százalékában, a könnyebb fajsúlyú folyadékkal töltött 7 manométerhez: ve­zető 4 nyomásvezetékbe a 10 lábpedállal működ­tethető 9 szelepet iktattuk. Mielőtt ennek fel­használásával a meghatározást elvégezzük, a mérleg manomé'tereit a két folyadékkal úgy tölt­jük meg, hogy a folyadékok felszíne a manómé­terekben egyenlő magasságiban, az alsó zérus ál­lásban legyen. Ezután a mérleget meghatározott Q súllyal megterheljük. Ennek következtében a könnyebb fajsúlyú folyadék magasabbra fog emelkedni, mint a nehezebb. Most a könnyebb fajsúlyú folyadékot tartalmazó manometer 4 nyomólégvezetékét a 9 szeleppel elzárjuk:, úgy hogy terhelés fokozásakor csak a nehezebb faj­súlyú folyadékot tartalmazó manometer szintje emelkedik. A terhelést annyival növeljük, hogy szintje a másik manometer szintjével egyezzen. A Q súlyra így helyezett többletsúly viszonya a Q súlyhoz és ezt szorozva 100-al adja a százalé­kos fajsúlyküiönbséget. A két manométeren 11, 12 folyadékleeresztőcsap is van. A találmány szerinti mérleg korrőziómentes kivitelben készíthető. így többek között sonkák befecskendezéssel való pácolásához használható. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidrosztatikus díifferenciálimérleg, azzal jel­lemezve, hogy két folyadékmanométerből (7, 8) áll, a két manométerben eltérő fajsúlyú folya­dék van, és a két folyadék nyomóoldali felülete feletti tér (5, 6) a mérendő tárggyal terhelt bű­várharang (1) alatti gáztérrel csővezeték (4) út­ján van összekötve. 2. Az; 1. igénypont szerinti differentciálmérleg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik folyadékmanométer (7) nyomóterébe (5) vezető gőzvezetékébe (4) elzárószelep (9) van iktatva. l rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1063. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom