144485. lajstromszámú szabadalom • Periódikusan működő abszorpciós hűtőberendezés

4 144.485 rékai maglikkal ragadnak kis folyadékrészecskéket is, amelyek szintén gőzzé válnak. Az: oldóanyag gőzének kondenzálását szolgálja a (21) gőzdómban lévő (20) gőzhűtő. A kondenzálódott oldószer, bár cseppekké alakult, mégis nagyrészt a hűtőközeg gőzével tovább áramlik. E cseppek elválasztását a (22) irányelterelőlapok végzik. A (21) gőzdómból a most már tiszta hűtőközeg-gőz a (25) csövön át a (26) kondenzátorba kerül. Mint már említettük, a kondenzátor tulajdonképpen kettős falu cső, amelynek falai között áramlik lefelé a hűtőközeg. Minthogy a kondenzátorba lépő hűtőközeg a környezeti levegőnél melegebb, így a kondenzátor belső üregében —• a felmelegedés következtében — fajsúlydifferencia áll elő, aminek folytán az (54) nyilak értelmében levegőáramlás lesz. E légáramlás következtében, valamint a kondenzátor (27) bordákkal megnövelt felületén történő hőcsere eredményezi a kondenzátorba érkezett hűtőközeg cseppfolyósodását. Mint már fent említve lett, a kondenzátor a szükségletnek és az adottságoknak megfelelően egy vagy több tagból is állhat. A kondenzátor utolsó tagjából a (30) csővezetéken, át a (31) folyadékgyűjtőbe kerül a hűtőközeg. A folyadékgyűjtőben összegyűlt hűtőközeg gyakorlatilag azonos, illetve valamivel kisebb nyomáson van, mint a kazán s ennek következtében, valamint a (32) hőszigetelés miatt nagyobb mérvű elpárolgás nem. tud előállni. Amikor a kazánban lévő oldatból a gazdaságossági követelményeknek megfelelő mennyiségű hűtőközeg kilépett, akkor a (14) és (19) fűtőtesteket kikapcsoljuk. A fűtés megszüntetésével a kazánban a gőzfejlődés is megszűnik és ezért, valamint a kazánon lévő —• a rajzon nem ábrázolt — bordák hűtőhatására a kazánon belüli nyomás esik. E nyomásesésnek az lesz a következménye, hogy a (33) és (34) csőben lévő hűtőközeg elpárolog és a hűtőszekrényből vonja el a párolgáshőnek megfelelő hőmennyiséget. Mint a 4. ábrán látható, a (33) csőbe áramlik a (31) folyadékgyűjtőből a folyékony hűtőközeg és a (34) kígyócsőben elpárolog, esetleg túlhevül és visszatér a folyadékgyűjtőbe, ahol átbugyborékol az (52) hűtőközegen és a folyadékszint fölötti (53) térbe helyezkedik el. Az itt lévő gőz nyomása a fűtés kikapcsolása után nyomban a kazánnyomás fölé nő és így a hűtőközeg gőzének a folyadékgyűjtő edénytől a kazánba való visszaáramlása indul meg. A kazánba visszaérkező hűtőközeg gőzének nyomására először a kazán felső terében lévő (42) szegény-oldat (3. ábra) a (16) csövön keresztül visszafolyik a kazán alsó terébe, majd amikor már a felső térben lévő összes szegény-oldat lefolyt, akkor a hűtőközeg gőze is — a kazán felső terében uralkodó hatására — a (16) csövön át belebugyborékol a (36) folyadékba, ahol azután oldódik. Az oldási hő elvezetését és a környezetnek való átadását is a kazánon lévő bordák végzik. A találmány szerinti hűtőberendezésnél is — mint általában — az; ammóniák-víz közegpárt célszerű alkalmazni. Természetesen a javasolt hűtőberendezés közvetett hűtés megvalósítására is változatlanul alkalmas. Ez esetben mindössze annyi az eltérés a fenti elrendezéstől, hogy a berendezés tulajdonképpeni hűtő szerve, a (33) és (34) cső, a sólétartányban van elhelyezve. Folyamatos hűtést igénylő területen két berendezést felváltva lehet üzemeltetni, (miáltal egyenletes hűtés biztosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Periodikusan működő abszorpciós hűtőberendezés azzal jellemezve, hogy kazánja két egymási fölötti részre van osztva úgy, hogy a kazán két tere egy vagy több, a kazán válaszfalától a kazán alsó terébe nyúló cső révén egymással közlekedhet, továbbá azzal jellemezve, hogy mindkét térben egy vagy több fűtőtest van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti hűtőberendezés azzal jellemezve, hogy a kazán terében levő fűtőtestek mindegyike két egymásba tolt csőből áll, amelyek közül a kisebb átmérőjű cső belső ürege a kazántértől el van zárva és benne villamos fűtőtest van elhelyezve, a nagyobb átmérőjű cső pedig a kazántérben veszi körül a vékonyabb csövet úgy, hogy egyik vége sem terjed a kazán oldalfaláig. 3. A 2. igénypont szerinti hűtőberendezés azzal jellemezve, hogy a kazántérben lévő fűtőcsövek a vízszintestől eltérő helyzetűek. 4. Az 1.—3. igénypontok szerinti hűtőberendezés azzal jellemezve, hogy kondenzátorát egy vagy több függőleges vagy közel függőleges helyzetű kettősfalú cső képezi, mely csövek külső részén hosszirányú bordák vannak. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1063. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László