144485. lajstromszámú szabadalom • Periódikusan működő abszorpciós hűtőberendezés
Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.485. SZÁM 17. a. OSZTÁLY - HA-495. ALAPSZÁM Periodikusan működő abszorpciós hűtőberendezés Hász Péter villanyszerelő, Budapest A bejelentés napja: 1957. február 28. Ismeretesek már periodikusan működő abszorpciós hűtőberendezések, amelyek kizárólag kis hűtőteljestíményre készülnek s így főleg a háztartásokban jelentkező. hűtőszükséglet kielégítésére alkalmasak. E hűtőberendezések üze- • mében a hűtőközegnek az: oldatból való kiválasztása, valamint hűtésre alkalmas: állapotba hozása és a hűtési folyamat egymást felváltva valósítható meg. Az első periódust, amelyben tehát a hűtőközeget hűtésre alkalmas állapotba kell hozni, az jellemzi, hogy a hűtőközegnek valamely más közeggel képzett oldatát (a továbbiakban oldatot) közvetlenül vagy közvetve melegítik, aminek hatására a hűtőközeg gőz alakban kiválik az oldatból. Ezt a gőzt a kondenzátorba vezetik, ahol a hűtőközeg párolgáshőjét elvonják s az így keletkezett folyékony hűtőközeget egy edényben összegyűjtik. Ezt a periódust, minthogy a rendszerbe bevitt energiát fűtésre hasznosítják, fűtési periódusnak is nevezik. A fűtést mindaddig kell folytatni, amíg az oldatot az abban elnyelt hűtőközeg közel teljes mennyisége elhagyja. Amikor ez bekövetkezik, a fűtést meg kell szüntetni és kezdődik a berendezés működésének második periódusa, a hűtés. Mint az előbbiekből kitűnik, az oldatot tartalmazó edény a fűtés idején egy gőzfejlesztő szerepét tölti be, miért is e periódusban kazánnak nevezhető. A fűtés befejezésekor a kazánban visszamaradó oldó folyadék s benne egy kevés hűtőközeg marad vissza. Ezt a keveréket szegény oldatnak nevezik. A második periódusban a fűtési időszak alatt összegyűjtött folyékony hűtőközeget a hűtendő térbe vezetik, ahol a környezetből elvonja a párolgási hőjének megfelelő hőmennyiséget — ezáltal hűtőhatást fejt ki — s: gőzalakban tér viszsza a folyadékgyűjtő edénybe. A folyadékgyűjtő edényben lévő hűtőközeg gőzének; megnövekedett nyomása, valamint a fűtés megszüntetése nyomán a kazánban beálló nyomáscsökkenés következtében a rendszer nyomásviszonyai megváltoznak:, aminek hatására a gőzalakú hűtőközeg visszaáramlik akazánba. Itt a fűtési periódusban előállt sze'gényoldat elnyeli a hűtőközeg gőzét. E második — tehát a hűtési — periódus alatt az előbib kazán az oldó edény szerepét tölti be. Az oldáskor képződő hő rendszerint az edény bordazata révén a környezetnek adódik: át. Az abszorpciós hűtőberendezések jó működése nagyrészt attól függ, hogy milyen az oldás sebessége. Az oldás gyorsasága — mint követelmény —' különösen fontos a periodikusan működő hűtő berendezéseknél. Ugyanis ha az oldás Lassan, megy végbe, akkor az oldóban a szegény oldat felszíne fölött felgyülemlik a hűtőközeg gőze s megeseik, hogy az itt uralkodó gőznyomás, megközelíti vagy el is éri a folyadékgyűjtőben uralkodó gőznyomás értékét, aminek következtében a hűtőközeg gőzének az oldóba való visszaáramlása csökken vagy megszűnik s így a hűtés megreked, vagy legalább is nagymértékben lecsökken. A hűtés csökkenése természetesen a berendezés hatásfokának lecsökkenését vonja maga után, mert az első periódusban fűtési célra felhasznált energia ellenében nem szolgáltatja a berendezés a tőle várt hűtőhatást. Az; oldás gyorsítása végett a hűtőközeg gőzét a szegény oldat felszíne alá kell vezetni, mert így a gőzbuborékok teljes felületük mentén érintkeznek a szegény oldattal s az oldás intenzivebb lesz, Az ismert periodikusan működő abszorpciós hűtőgépeken e problémát úgy oldották meg, hogy a hűtőközeg áramlását a felhasználó által kezelt szelepekkel irányították aképpen, hogy a fűtési periódus alatt a kazánból közvetlenül a kondenzátorba jusson a gőz, de a visszaáramlása már ne ezen az úton történhessen, hanem, egy leágazáson, át a szegényoldat felszíne alá kerüljön. Ilyen berendezések egyik: jellemző példáját az 1. ábra mutatja. E hűtőgépnél a kazán és; a köndenzátoi- közti (3) csővezetékből egy (4) leágazás megy a kazánba. E (4) leágazó vezeték szabad vége a kazánban lévő folyadékszint alatt van. A berendezés működtetése illetve működése a következőképpen történik: A (7) fűtőtestet bekapcsoljuk, az (5) szelepet kinyitjuk és a (6) szelepet zárjuk. A fűtés megindulása után az (1) kazánban lévő1 (10) gazdag
