144448. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda és eljárás annak előállítására

2 144.448 lyek nélkül, sőt ezenfelül a gyors utánpótlás is biztosítva van, lévén, hogy az aktíválóanyagnak a tartaléktérből a katódfelületre való útja rövid és azt nem szükséges párologtatni, hanem, mivel magán a porózus testen van rajta, nagyrészt migráció útján fog az aktív felületre kijutni. Ez viszont ismét azt jelenti, hogy a katóda kisebb fűtőteljesítményt igényel, ami kisméretű katódák szempontjából döntő fontosságú. A porózus test vákuumot szükségszerűen nem tömítő módon történő lezárása pedig hozzájárul mindazon nehézségek kiküszöböléséhez, amelyek ilyen katódáknál jelentkeztek, tehát előszöris gyártástechnológiai szempontból egyszerűbb, másrészt pedig szintén feleslegessé teszi azon nagy fűtőteljesítményeket, mint amilyeneket a zárt tartaléktér az utánpótláshoz igényelt. Mindezen körülmények pedig a katóda élettartamának nagyfokú megnövekedéséhez vezetnek. A találmányunk szerinti katóda előállítása úgy történhet, hogy megfelelő magasolvadáspontú fémből készült színterelt porózus rudat a kívánt méretéknek megfelelően szétdarabolunk, pl. 0,3 mm vastagságot meg nem haladó szeleteket vágunk le. A porózus rúd átmérője pl. 1 mm lehet. Az ílymódon kapott tárcsákat egyik oldalukon aktív anyaggal kenjük be, ami történhet pl. úgy, hogy az aktív anyagot kötőanyaggal felvisszük és a kötőanyagot kiégetjük, majd e tárcsákat az (1) célszerűen hengeralakú katódtartóban helyezzük el éspedig úgy, hogy az aktív anyagot tartalmazó részükkel a henger belseje felé legyenek, majd az (1) tartó peremének behajlítása vagy a tartó végének megnyomása révén azt abban rögzítjük. Ezután az ellenkező oldalról egy elválasztó falat tolunk be és a fűtőtestet is elhelyezzük, majd a katódát csőbe építve ismert módon aktíváljuk. A porózus test anyaga a tartalékkatódáknál szokásos anyag, pl. wolfram, vagy más magasolvadáspontú anyag, vagy ötvözet lehet, a'ktíválóanyagként pedig ugyancsak a tartalékkatódáknál szokásos anyagokat alkalmazhatjuk. Aktiválás után a (2) porózus test külső felületén az aktív anyag molekuláris vagy atomos vastagságú rétege lesz jelen, amelynek megsérülése esetén az a tartaléktérből utánpótlódik. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példaképpeni kivitel kapcsán ismertettük, ezekre nem korlátozz:uk magunkat és az igénypontok számos, a találmány szelleme szerinti kivitelre kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Lapos kivitelű tartalékkatóda, melynél a tartaléktér és a vákuumtér között porózus szintereit magasolvadáspontú anyagból készült test van, jellemezve 0,5 mm, célszerűen 0,3 mm vastagságot meg nem haladó, tárcsaalakú, a katódtartóba nem szükségszerűen vákuumot tömítő módon elhelyezett porózus testtel, melynek a vákuumtérrel ellentett oldala a tartalékaktiválóanyagot hordozza, a vákuumtér felé eső oldala pedig a katóda aktív felületét képezi. '2. Az 1. igénypont szerinti katóda kiviteli alakja, jellemezve a katódtartóban elhelyezett fűtőtesttel és ezt a tartaléktértől, ill. tartalékaktiválóanyagtól elválasztó, vákuumot nem szükségszerűen tömítő módon elrendezett fallal. 3. Eljárás az 1—2. igénypontok szerinti tartalékkatóda előállítására, azzal jellemezve, hogy porózus szintereit magasolvadáspontú fémből készült rúdból 0,5 mm, célszerűen 0,3 mm vastagságot meg nem haladó szeleteket vágunk le, ezeket egyik felükön aktiválóanyaggal látjuk el, majd egy célszerűen hengeres katódtest egyik végében olymódon rögzítjük vákuumot nem szükségszerűen tömítő módon, hogy aktiválóanyaggal ellátott részük a henger belseje felé nézzen, végül pedig e hengerbe vákuumot nem szükségszerűen tömítő módon egy zárófalat helyezünk el és ezenbelül fűtőtesttel látjuk el a katódát, majd csőbe építjük és ismert módon aktiváljuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tartalékaktiválóanyagot a porózus testen kötőanyag segítségével rögzítjük, majd a kötőanyagot kiégetjük. 1 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 239. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László