144448. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.448. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY - EE-359. ALAPSZÁM Tartalékkatóda és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Winter Ernő mérnök, a Távközlési Kutató Intézet 2. sz Laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. április 24. Találmányunk tartalékkatódákra vonatkozik, éspedig olyanokra, amelyeknél a tartaléktér a katódfelülettől porózus test révén van elválasztva, amely porózus testnek a vákuumtér felé eső része egyben az aktív felületet képezi. Ilyesfajta katódák az ún. L katódák, amelyeknél csupán a porózus test pórusai képezik a nyílásokat a tartaléktér és a katódfelület között. E katódáknál azonban éppen ez a momentum hátrányos, mert egyrészt meglehetősen nehéz kisméretű katódát olymódon készíteni, hogy a tartaléktér teljesen zárt legyen és csupán a pórusokon keresztül jusson ki aktív anyag a katódfelületre, másrészt az ílymódon zárt tartaléktér miatt a katóda fűtése is problematikus az egyenlőtlen hőelosztás miatt, végül pedig éppen a tartaléktér zárt volta a katóda élettartamára nézve hátrányos. Az L katódák gyártástechnológiai nehézségein kívül tehát, azok élettartama is általában nem kielégítő. A fűtési és élettartam problémák egyébként szorosan öszszefüggnek. Ha a tartalékteret olymódon fűtjük, hogy a tartalékanyagnak átadott hőmennyiség éppen megfelelő, úgy a katódfelület lesz előnytelenül hideg, ha viszont a katódát olyan mértékben fűtjük, hogy az aktív felület hőmérséklete megfelelő, úgy egyrészt a tartalékanyag túlmelegszik, másrészt pedig a fűtőtest elhelyezése okoz többnyire, főleg kisméretű katódáknál problémát. A hibák kútforrása, tapasztalataink szerint egyrészt — mint már említettük — a tartaléktér lezárt volta, másrészt pedig az a körülmény, hogy a porózus test túl vastag és így más a katódhőmérséklet a katód felületén, mint a tartaléktérben. A katód említett lezárt volta pedig azért is hátrányos, mert az aktív anyagnak a tartaléktérből párolognia kell a katódfelületre, ami nagyobb hőmennyiségeket igényel, de ezenfelül különleges aktíválóanyagok alkalmazását is szükségessé teszi és ezenfelül lassú is lehet bizonyos esetekben. Természetesen mindezen működési hátrányok egymással kölcsönhatásban vannak, egyik okozza a másikat, ill. egyes hibák kiküszöbölése tesz szükségessé olyan korrekciókat, amelyek révén újabb hibaforrások jelentkezhetnek. Az említett nehézségek és hátrányok pedig különösen kisméretű tartalékkatódáknál jelentkeznek, ahol ezek halmozódnak, márpedig sok szempontból éppen kisméretű tartalékkatódákra éspedig elsősorban elektronágyukban felhasználható lapos tartalékkatódákra van az iparnak szüksége. Találmányunk célja a tartalékkatódáknál használatos porózus test megtakarítása mellett az említett nehézségek és hátrányok kiküszöbölése. Találmányunk értelmében lapos kivitelű tartalékkatódáknál tárcsaalakú, rúdból szeletelés révén nyert porózus testet alkalmazunk, melynek vastagsága a 0,5 mm-t, célszerűen a 0,3 mm-t nem haladja meg és e porózus testet vákuumot szükségszerűen nem tömítő módon helyezzük el a készlettér fölé, mimellett a tartalékaktíválóanyagot ezen porózus testnek a vákuumtérrel ellentett oldala hordozza, a porózus testnek a vákuumtér felé eső része pedig a katód aktív felületét képezi. Találmányunkat részletesebben a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük, amely a találmányunk szerinti tartalékkatódának egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az ábrán (1) jelöli a katóda hordozótestét, (2) a porózus testet, amelynek a vákuumtérrel ellentett oldala hordozza a (3) tartalékaktíválóanyagot, másik oldala pedig a katód aktív felületét képezi. A katódtartóban az (5) fűtőtestet helyezzük el, amelyet a tartaléktértől a (4) fal választ el, amelyet azonban szintén nem szükséges vákuumtömítően elhelyezni. A (2) porózus test vastagsága célszerűen nem haladja meg a 0,5 mm-t, célszerűen a 0,3 mm-t, ami lehetővé teszi azt, hogy a (3) tartalékanyag és a katódfelület között alig legyen hőmérsékletkülönbség. Ez azt fogja eredményezni, hogy az aktiváló anyag utánpótlása egyszerűen és könnyen biztosítható túl,- vagy aláfűtési vészé-