144447. lajstromszámú szabadalom • Elektromos járműizzólámpa

Megjelent: 1958. november 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.447. SZÁM 21. f, 31-44. OSZTÁLY — EE—370. ALAPSZÁM Elektromos járműizzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rí. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Gács István mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. május 14. A találmány olyan elektromos járműizzólámpákra vonatkozik, melyeknek legalább két izzótestük van és ezek legalább egyike fémsapkával vagy ernyővel részben le van árnyékolva. Az ismert kiviteleknél annak az izzótestnek, mely az ernyővel részben le van árnyékolva, egyik végét az ernyőhöz magához, vagy az ernyő tartójához szokták erősítem, pl. hegeszteni, az izzótest másik végét pedig egy másik elektródához erősítik. Ennek az izzótest-felfüggesztésnek általánosan ismert hibája abban van, hogy a jármű üzemeltetése közben fellépő rázkódások az árnyékolt izzótestet hamar tönkreteszik. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a hamaros szálszakadás oka az, hogy az izzószál a viszonylag nagy tömegű fémernyővel való merev kapcsolata miatt az ernyő és tartószerve lengései folytán ide-oda hajlító igénybevételnek van kitéve. Javasoltak már olyan megoldásokat ezen hiba kiküszöbölésére, melyek szerint a részben leárnyékolt izzószál egyik végét rögzítő tartóelektródát és az izzószál másik végét rögzítő ernyőt egymással mereven összefogták. Ez a megoldás bonyolult és költséges, mert a két szervet egymással olymódon kell mereven mechanikusan összekötni, hogy elektromosan el legyenek egymástól szigetelve. Találmányunk célja oly tartós, szilárd és rázásbiztos járműizzólámpa szerkesztése, melynél nem kell az ismert összefogó erősítést alkalmazni az ernyő és az izzószál' másik végét rögzítő elektróda között. Ezt a feladatot találmányunk értelmében olymódon oldottuk meg, hogy a részben leárnyékolt izzószál mindkét végét oly elektródákhoz rögzítjük, melyek nem vesznek részt a fémernyő mechanikus rögzítésében, melyek tehát a viszonylag nagy tömegű ernyőtől, mint mechanikai rezgő rendszertől gyakorlatilag el vannak szigetelve, llymódon elérjük azt, hogy az ernyő rezgései vagy lengései nem adódnak át a részben leárnyékolt izzószálra és így az nincsen kitéve élettartamát csökkentő mechanikai igénybevételeknek. A találmány egy előnyös példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz kapcsán ismertetjük. Az 1) tartószerelvényben ágyazott (2) elektróda szolgál a (3) fémernyő mechnikus rögzítésére. A (4) főizzószál egyik végével a (2) tartóelektródához és másik végével az (5) elektródához van rögzítve. A (3) ernyő által részben árnyékolt (6) izzószál egyik végével a (4) főizzoszáléval közös (5) elektródán, másik végével pedig egy külön (7) elektródán van rögzítve. Ezzel az elrendezéssel gyakorlatilag mechanikusan elszigeteltük a (6) izzószálat a (2) elektródából és (3) fémernyőből álló mechanikai rezgőrendszertől. A találmányunk értelmében szerkesztett járműizzólámpáknak lényegesen nagyobb a rázásbiztonsága és ennek következtében az élettartama, mint az eddig ismerteké. A fentiekben a találmánynak csupán egy példakénti kiviteli alakját ismertettük, melyre nem korlátozzuk az igénypontokat, mivel találmányunk szellemében számos más kivitel is megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Járműizzólámpa, melynek legalább két izzóteste van és ezek legalább egyike fémernyővel részben le van árnyékolva, azzal jellemezve, hogy a részben leárnyékolt izzószál mindkét vége oly elektródákhoz van rögzítve, melyek az ernyőtől, mint mechanikai rezgőrendszertől gyakorlatilag el vannak szigetelve. 2. Az 1. igénypont szerinti járműizzólámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a részben leárnyékolt izzószál egyik vége a főizzoszáléval